Keserű Barna Arnold

A fenntartható fejlődés hatása a szellemitulajdon-védelem rendszerére


Az ember és a környezet viszonya: antropocentrikus és fizikocentrikus megközelítések

Az egyes modellek elhatárolása: A fenntartható fejlődés fogalmából látható (és a fentiekben leírtak szerint a fejlődés jogi értelmezéséből is), hogy az elsődlegesen az emberiség köré szerveződik. Az antropocentrikus megközelítés miatt sok kritika érte a Brundtland-bizottságot. A Közös jövőnk ugyanis olyan emberközpontú, antropocentrikus világrendszert vázolt fel, amely a generációk közötti egyenlőség elérését célozza. Ez a felfogás – ugyan nem szükségképpen, de – szöges ellentétben áll az úgynevezett ökocentrikus vagy fizikocentrikus világképpel, amelyek a környezet, az élővilág és a természet megóvását helyezik előtérbe. Ez a fajta humanizmus és naturalizmus azonban csak akkor kerül konfliktusba egymással, amikor a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendők arra, hogy mind a humanista, mind a naturalista igények kielégíthetők legyenek. Ilyenkor az egyensúlyteremtési lehetőség az emberiség kezében van, hiszen az képes eldönteni, hogy saját kényelméből, saját egzisztenciájából mennyit hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy az őt körülölelő világot megóvja.1 A pillanatnyi emberi érdekek pedig sok esetben felülírják a természeti környezet kívánalmait.

A fenntartható fejlődés hatása a szellemitulajdon-védelem rendszerére

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 963 5

A nemzeti és nemzetközi politikai közbeszédben egyre újabb területek jelennek meg a fenntartható fejlődés zászlaja alatt, ezzel együtt pedig a fenntarthatóság a hétköznapi életünkben is egyre több helyen jelen van, és a figyelem középpontjába kerül. A fenntartható fejlődés ugyanakkor a tudományban is jelentős fokmérővé vált, és minden tudományterület igyekszik saját magát is a fenntarthatóság jegyében újradefiniálni, és a fenntartható fejlődést szolgálni. Jelen írást is az újradefiniálás igénye ihlette. A jognak is reflektálnia kell a környezetünkben tapasztalható tudományos és társadalmi változásokra, amelyek folyamatosan kihívások elé állítják a jogtudomány művelőit. A reflexió még a jog rendszerén belül is számos eszközzel támogatható, amelyek közül e könyv a szellemitulajdon-jogok világát mutatja be a fenntartható fejlődés szemüvegén keresztül.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-a-fenntarthato-fejlodes-hatasa-a-szellemitulajdonvedelem-rendszerere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave