Keserű Barna Arnold

A fenntartható fejlődés hatása a szellemitulajdon-védelem rendszerére


A genetikai erőforrások védelme az UPOV-egyezmény tükrében

A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb.) jogi védelmének eszköze. Az új növényfajták nemzetközi védelmének legfontosabb eszköze az 1961-ben elfogadott, majd utoljára 1991-ben felülvizsgált UPOV-egyezmény. A növényfajták védelmének alapvetően kétféle módja ismert: vagy a szabadalmi jog keretében védik, vagy pedig sui generis növényfajta-oltalmat hoznak létre számukra. A TRIPS 27. cikk (3) bekezdés b) pontja is e szerint teszi kötelezővé a növényfajták oltalmát, illetve elismeri még a szabadalmi és a hatékony sui generis rendszerek bármilyen kombinációját is. Ezt a hatékony sui generis védelmet hivatott képviselni az UPOV.

A fenntartható fejlődés hatása a szellemitulajdon-védelem rendszerére

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 963 5

A nemzeti és nemzetközi politikai közbeszédben egyre újabb területek jelennek meg a fenntartható fejlődés zászlaja alatt, ezzel együtt pedig a fenntarthatóság a hétköznapi életünkben is egyre több helyen jelen van, és a figyelem középpontjába kerül. A fenntartható fejlődés ugyanakkor a tudományban is jelentős fokmérővé vált, és minden tudományterület igyekszik saját magát is a fenntarthatóság jegyében újradefiniálni, és a fenntartható fejlődést szolgálni. Jelen írást is az újradefiniálás igénye ihlette. A jognak is reflektálnia kell a környezetünkben tapasztalható tudományos és társadalmi változásokra, amelyek folyamatosan kihívások elé állítják a jogtudomány művelőit. A reflexió még a jog rendszerén belül is számos eszközzel támogatható, amelyek közül e könyv a szellemitulajdon-jogok világát mutatja be a fenntartható fejlődés szemüvegén keresztül.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-a-fenntarthato-fejlodes-hatasa-a-szellemitulajdonvedelem-rendszerere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave