Schweitzer Gábor, Szente Zoltán (szerk.)

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át”

Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről


Előszó

A történeti alkotmány fogalmi kérdéseinek, korszakolásának, továbbá jellegzetes intézményeinek feltárása régóta foglalkoztatja az alkotmánytörténet, a közjogtudomány, valamint a történettudomány kutatóit. A történeti narratíva irányába nyitott 2011. évi Alaptörvény elfogadása óta ugyanakkor újabb lendületet kapott a történeti alkotmánnyal összefüggő kérdések vizsgálata. Miként a múltban, úgy a jelenben sincsenek minden tekintetben egybehangzó válaszok az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre. A lehetséges válaszok megalapozásához reményeink szerint azok a kiadatlan, illetve nehezen hozzáférhető, tudományos vagy oktatási céllal készült forrásmunkák is hozzájárulhatnak, amelyekből kötetünkben teszünk közzé válogatást. Ezek a forrásmunkák részben a korábbi kézirattári és könyvtári alkotmánytörténeti kutatásaink során kerültek a látókörünkbe. A szerzői körhöz a 20. század elismert közjogászai, alkotmányjogászai, jogtörténészei tartoznak: Polner Ödön, Barabási Kun József, Buza László, Egyed István, Szontagh Vilmos, Molnár Kálmán, Csekey István, valamint Csizmadia Andor. A kötetben közzétett 12 rövidebb-hosszabb írás az 1920-as és 1950-es évek között keletkezett. A szövegek műfaji értelemben változatosak, hiszen egyaránt találhatunk közöttük tudományos előadást, szaktanulmányt, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzetet. Közös vonást jelent ugyanakkor, hogy valamennyi kapcsolódik a történeti alkotmány tematikájához. Válogatásunk tehát olyan szövegeket tartalmaz, amelyek elsősorban a történeti alkotmány múltjával, forrásaival, jellemzésével, értelmezésével, vagy annak alapvető elveivel és intézményeivel (például a Szent Korona-tannal, az államiság alkotmányos összetevőivel, a jogfolytonossággal, az államforma kérdésével) foglalkoznak. E szövegek között egyaránt találhatók igazolási célból született, kritikai hangvételű, illetve többé-kevésbé semleges, leíró jellegű írások. Így például a kötetünk címéül választott, Szontagh Vilmos egy 1947-ben írt leveléből1 származó értékelés is vitatott volt, még ha e vélemény hamarosan be is igazolódott. Az azonban mégis összeköti a most bemutatott forrásmunkák szerzőit, hogy ‒ legalábbis az itt közölt írások, illetve előadások születésének idején ‒ valamennyien elkötelezettek voltak a magyar történeti alkotmány iránt, még ha azt gyakran eltérő tudományos, szakmai vagy politikai perspektívából tárgyalták is.

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 028 6

A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára.

Az eredeti szövegeket válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel és előtanulmányokkal ellátta Schweitzer Gábor, tudományos főmunkatárs, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; egyetemi tanár, NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest

és

Szente Zoltán, kutatóprofesszor, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest; Fernand Braudel Senior Fellow, European University Institute, Firenze

Hivatkozás: https://mersz.hu/szente-schweitzer-a-torteneti-alkotmany-jogtortenetbe-valtott-at//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave