A magyar állam jelenleg önálló állam, amely semmiféle más állammal állandó nemzetközi jogi, vagy közjogi kapcsolatban nincs. A magyar állam ugyan belépett a háború után keletkezett Nemzetek Szövetségébe, az ide vonatkozó belépés azonban az alkotmányra hatással nem volt. A világháború előtt azonban Magyarország közjogi kapcsolatban volt Ausztriával.1 Az Ausztriával való kapcsolat arra az időre nyúlik vissza, amidőn a mohácsi vész után a magyar királyi széket I. Ferdinánd foglalta el. Magyarország török uralom alá nem jutott részeiben Ferdinánd halála után is állandóan osztrák uralkodót választottak meg magyar királlyá. Ezzel kapcsolatban tehát Magyarország királya és az osztrák tartományok uralkodója azonos lett. Ez az állapot 1723-ban változott meg, amikor az 1723-iki I. és II. tc. kimondotta az együttes birtoklás szabályát. Ez a viszony szintén csak az uralkodó személyazonosságát2 jelentette. Csakhogy a helyzet a mostani és az előbbi viszony tekintetében úgy állott, hogy az előbbi viszony és kapcsolat puszta tény és véletlen volt, ezentúl azonban a személyazonosságban álló viszony jogi viszony és következmény lett. Az uralkodó személyazonossága mellett az államhatalom gyakorlása tekintetében kifejlődött az az elv, hogy az uralkodó uralkodói jogait igen nagy részben egységeseknek fogta fel, és egységesen gyakorolta azáltal, hogy eme uralkodói jogok gyakorlására egységes központi szervezetet állított fel és ezáltal egységes uralkodói jogokat gyakorolt. A magyar alkotmányjog azonban az uralkodói hatalom eme egységes gyakorlását nem törvényesítette.