A kriminológiai irányzat a jelenséghez a bűnözés oldaláról közelítve azon jogellenes magatartások jellegzetességeit vizsgálja, amelyek a nemzetgazdaság egészének, a gazdasági élet más alanyainak vagy a fogyasztóknak az érdekeit sértik vagy veszélyeztetik. Ez az irányzat a gazdasági tevékenységgel összefüggő jogsértő magatartások okait, jellemzőit, statisztikai alakulását, megelőzésük lehetséges eszközeit kutatja, tehát elsősorban a gazdasággal kapcsolatos bűncselekményekre, a gazdasági bűnözésre koncentrál, így logikus következményként a gazdasági bűnözést tekinti a gazdasági büntetőjog vonatkozásában a fogalomalkotás alapjának. Ebben a megközelítésben mindazokat a tényállásokat a gazdasági büntetőjog részének tekintik, amelyek tipikusan, rendszerint vagy gyakran kapcsolódnak a gazdasági tevékenységhez. Így a gazdasági tevékenységgel gyakran együtt járó korrupciós bűncselekményeket vagy éppen a gazdasági tevékenység következményeként az emberi környezetet károsító bűncselekményeket is a gazdasági büntetőjog fogalma alá vonják. E fogalomalkotási irányzat képviselőjének tekinthetjük Kereszty Bélát,1 aki szerint a gazdasági bűnözés körébe tartoznak mindazon bűncselekmények, amelyeket a gazdasági tevékenységgel összefüggésben követnek el. Ezek a kifejezetten gazdasági bűncselekmények mellett egyaránt lehetnek korrupciós vagy vagyon elleni bűncselekmények is.