Az alapítók vagy tulajdonosok az általuk létrehozott szervezettel kapcsolatos jogosultságaikat és kötelezettségeiket a legfőbb döntéshozó szerv útján gyakorolják, amely az alapítók vagy tulajdonosok összességéből áll. Az alapítók, illetve tulajdonosok legfőbb kötelezettsége biztosítani a törvényes működés vagyoni, szervezeti és személyi feltételeit. Biztosítani a tevékenység megkezdéséhez szükséges induló vagyont, elfogadni az alapító okiratot és a szervezet működésének részletszabályait magában foglaló szervezeti és működési szabályzatot, valamint kijelölni vagy megválasztani a szervezet ügyeit vivő, a szervezetet harmadik személyekkel szemben képviselő vezető tisztségviselőket. Ezek a követelmények a jogi személy létrejöttekor bizonyosan teljesülnek, hiszen a jogi személy az arra illetékes hatóság döntése alapján, nyilvántartásba vétellel jön létre, és a nyilvántartásba vétel feltétele a törvényes működés felsorolt feltételeinek megléte. A jogi személy működése során azonban bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek a tulajdonosok vagy alapítók aktív közreműködését igénylik a törvényes működés feltételeinek a biztosítása érdekében. Ilyen lehet például a vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnése vagy a szervezet székhelyének változása. Amennyiben a szervezet legfőbb döntéshozó szerve nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, úgy a szervezet működésének törvényessége nem biztosított, amely a gazdálkodó szervezetnek minősülő jogi személyek esetén akár büntetőjogi következménnyel is járhat. Mint azt a Legfelsőbb Bíróság a Bfv. II. 405/20. számú ügyben megállapította, az ezzel kapcsolatos büntetőjogi felelőssége megítéléséhez vizsgálandó, hogy a változás bejelentése milyen módon és ki által teljesítendő kötelezettség. (A szükséges intézkedések megtétele a legfőbb döntéshozó szerv vagy a vezető tisztségviselők kompetenciájába tartozik?) A Legfelsőbb Bíróság által felülbírált ügyben az elsőfokú bíróság I. és II. r. terhelteket egyebek mellett 1. rb. gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében is bűnösnek mondta ki, mert az irányadó tényállás szerint az I. r. és a II. r. terheltek mint az M. M. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői a cégbíróság felé nem tettek eleget azon bejelentési kötelezettségüknek, hogy a kft. székhelye 2000 novemberében megváltozott, a korábbi székhelyről elköltözött. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a terheltek fenti mulasztásukkal megsértették az 1997. évi CXLV. tv. 29. § (1) bekezdésében írt gazdasági tevékenységhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségüket. A másodfokú bíróság a terhelteket felmentette ebben a vádpontban. Az ítélet ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelynek indokai szerint a cég székhelyének megváltozását a közhiteles nyilvántartásnak tekintendő cégjegyzéket vezető cégbírósághoz be kell jelenteni. A közhiteles nyilvántartás lényege, hogy annak valós adatokat, tényeket kell tartalmaznia. A bejelentéshez a társasági szerződés módosításának egyidejű csatolása formai követelmény. A büntetőjogi felelősség alól nem mentesülhet az, aki nemcsak a bejelentési kötelezettségét mulasztja el, hanem még a társasági szerződést sem módosítja – érvelt a felülvizsgálati indítvány. A taggyűlési határozat meghozatalának elmulasztása nem szolgálhat a bejelentési kötelezettség szándékos kijátszására.