7. Piaci verseny és jóléti közgazdaságtan populista kormányok alatt
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p1)
A piac, illetve a piaci verseny a pluralizmus alapvető fontosságú megjelenítői. A piac ideális esetben mindenki számára lehetőséget biztosít arra, hogy versenybe szálljon; azokat díjazza, akik a legjobban teljesítenek. A piaci allokációs mechanizmus csak abban az esetben működhet hatékonyan, ha figyelmen kívül marad, hogy ki sorolódik a „tiszta” emberek, ki pedig az elit (vagy a „mások”) csoportjába.1 Egy jól működő versenypiacon ugyanis nem valósítható meg az a fajta antagonisztikus szembeállítás, ami a populizmus leglényege.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p2)
A Pareto-hatékonyság koncepciója kizárólag az erőforrás-allokáció hatékonyságára utal, azaz arra, hogy a gazdaságban megvalósult-e az összes lehetséges kölcsönösen előnyös tranzakció, de semmit nem mond a nyereségek elosztásáról, vagyis arról, hogy a végső kimenet elfogadható-e a társadalom tagjai számára. A kormányok éppen ezen az alapon avatkoznak be a gazdaság működésébe mindenütt a világon: úgy igyekeznek szabályozni azt, hogy preferenciáiknak megfelelően módosuljon a végső kimenet (ami jó esetben találkozik a társadalom elvárásaival is). A jóléti közgazdaságtan második tétele azt mondja ki, hogy egy versenyző piacgazdaságban bármely Pareto-hatékony kimenet elérhető az induló erőforráskészlet megfelelő elosztásával. Vagyis csak azért, mert valamely induló elosztás nem nyeri el a kormány tetszését, nem szükséges magát a piaci versenyt felszámolni. A második tétel azonban csak akkor nyer értelmet, ha a beavatkozás (a szabályozás) után a kormány engedi a piac szereplőit, hogy maguk hozzák meg (legjobbnak ítélt) döntéseiket fogyasztásuk szintjéről és a termelés nagyságáról.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p3)
A politika területén a különféle de jure politikai korlátok és a pártverseny együttesen alkotják egy liberális demokrácia konstituáló elemeit, megakadályozva, hogy bárki is korlátlan hozzáférést szerezzen a hatalomhoz és az erőforrásokhoz. A gazdaságban hasonlóképpen a piaci verseny csak akkor képes elvégezni feladatát, ha működését szabályok és intézmények védik. Ha azonban a kompetitív piaci mechanizmus nem a populista által várt kimenetet eredményezi (lásd: többségi érdek szolgálata), akkor nemcsak a kimenetet támadja a populista, hanem magát az allokációs mechanizmust is, ami lehetővé tette a morálisan vállalhatatlannak vélt kimenet létrejöttét. Egy populista számára ezért maga a piaci verseny is problémás – már ha nem közvetlenül a hatalomban lévő populistát szolgálja –, és morális kötelességének érzi, hogy beavatkozzon annak működésébe, elősegítve a(z általa vélelmezett) többségi akarat érvényre jutását.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p4)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p4)
A populizmus definíciója evidensen szembe megy a Pareto-hatékonyság koncepciójával. A populizmus – mint korábban utaltunk rá – nem egyszerűen két homogén csoport közötti antagonisztikus kapcsolatot tételez fel, hanem annak ígéretét fogalmazza meg, hogy a politika a „tiszta” emberek (praktikusan a többség) akaratának kiszolgálását jelenti bármi áron (Mudde és Rovira Kaltwasser, 2018: 1669).2
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p5)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p5)
A politikatudomány képviselői adósak maradtak a „bármi áron” tartalmának definiálásával. A populizmus főáramú definíciójával leginkább az a költségértelmezés társítható, amely az allokációs hatékonyságvesztésre utal. A „bármi áron” kifejezés így olyan Pareto-inferior szituációra utal(hat), ahol az erőforrások elosztásának szándékolt megváltoztatása a gazdaság szabályainak, eljárásainak és intézményeinek módosításán keresztül történik kettős céllal:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p6)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p6)
- a hatalomban maradást biztosító többség érdekeinek megfelelően történik (azaz a „tiszta” emberek hasznossága javul, de legalábbis nem sérül), valamint
- explicit módon is sérti a kisebbség (az elit, a mások stb.) érdekeit (de legalábbis nem javítja azt).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p8)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p8)
A populista politikus tehát úgy juttat jobb helyzetbe egy számára fontos, kitüntetett csoportot vagy tartja szinten hasznosságát vagy jólétét, hogy közben egy másik csoport jóléte egyértelműen rosszabbodik. Következésképpen a populizmus a gazdasági ösztönzőrendszerek olyan szándékolt újradefiniálását jelenti, ahol a Pareto-hatékonyság elve tudatosan sérül.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p9 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p9)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p9)
Előbbieket az 1. ábra sematikusan is szemlélteti. A gazdaság induló „A” állapota Pareto-inferior helyzetet rögzít. Az A ponttól északkeleti tartományban találhatók azok a pontok, amelyek mindkét fél (csoport) számára előnyös elmozdulást jelentenek, vagyis Pareto-javulást eredményeznek. Jóságos tervező esetén e szegmens valamely pontja felé mozdulna el a gazdaság. Egy ilyen lehetséges szituációt rögzít a haszonlehetőség-görbén elhelyezkedő „B” pont, ahol tehát a felek kimerítettek minden kölcsönösen előnyös cserelehetőséget, egyik csoport hasznossága/jóléte sem javítható tovább anélkül, hogy a másiké ne sérülne.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p10 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p10)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p10)
A populizmus ideológiaként való értelmezéséből következő szituációk leírására ugyanakkor az „A” ponttól északnyugati irányban található elmozdulások szolgálnak (az 1. ábra ferdén satírozott tartománya). A „C” pont, amely szintén a haszonlehetőség-görbén helyezkedik el, azt a korábban definiált helyzetet rögzíti, amikor a populista politikus úgy hozza jobb helyzetbe az általa preferált csoportot („tiszta” emberek), hogy közben szándékosan rosszabb helyzetet idéz elő a másik csoport számára (elit).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_fig_1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_fig_1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_fig_1)
1. ábra. A hasznosság (jólét) változása populista kormányzás esetén
Forrás: saját szerkesztés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p13 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p13)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p13)
Szemben a klasszikus gazdasági populizmus koncepciójával, ahol a hangsúly a makrogazdasági teljesítmény korlátok nélküli fokozásának lehetőségén és az elkerülhetetlen gazdasági visszaesésen volt, ebben a(z új vagy újszerű) megközelítésben a populizmus a piaci szereplők közötti tranzakciók szabályainak újradefiniálásán keresztül hat a gazdaságra. Gazdasági jogokat és lehetőségeket (ideértve a piachoz való hozzáférést, a szerződéses kiváltságokat, tulajdonjogokat stb.) reallokál a populista politikus úgy, hogy bizonyos jól meghatározott csoportokat („mi”) előnyösebb helyzetbe hoz a társadalom bizonyos köreinek („ők”) kárára.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p14 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p14)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p14)
Amíg a makrogazdasági populizmus esetében már rövid távon is megmutatkoztak e rezsim költségei (csökkenő reálbérek, infláció, eladósodás, tőkemenekülés, fizetésimérleg-válság stb.), addig a kortárs populizmus esetében nem szükségszerűen detektálhatók direkt módon ezek a költségek. Sőt, az érintett gazdaságok makrogazdasági teljesítménye akár pozitív is lehet (lásd Lengyelország és Magyarország növekedési számait a koronavírus-járvány előtti években: előbbiben 4,9% 2017-ben, 5,3% 2018-ban, 4,1% 2019-ben; utóbbiban 4,3%, 5,1%, 4,9% az azonos években). A költségek ez esetben rejtve maradnak, indirekt módon, az intézményrendszer degradációjában, a piaci allokációs mechanizmus torzulásaiban, a korrupció erősödésében stb. jelentkeznek. A költségek felderítése azt a hipotetikus, de nem feltétlenül számszerűsíthetetlen kérdésfelvetést igényli, hogy mi lett volna, ha az adott kormány nem módosítja a játékszabályokat? Mi lett volna, ha a populista politikus nem lép fel a kimenetek aktív alakítójaként a szabályok megváltoztatásával, függőségi viszonyba taszítva a „tiszta” embereket, ellenséggé transzformálva és kiszorítva az elitet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p15 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p15)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p15)
A piaci működés feltételeinek újraszabályozási igénye a populista kormányzás immanens velejárója. Ha azonban a gazdaságszervezés játékszabályait az államhatalom birtokosa aszerint változtathatja meg, hogy mit kíván az (egyébként flexibilis) „tiszta” emberek csoportja, akkor a gazdasági aktorok magával az állammal mint szabályozó hatósággal kénytelenek alkuba bocsátkozni azzal a céllal, hogy az számukra kedvezően alakítsa a piaci csere feltételeit. Ebben a helyzetben a szabályok többé már nem kívülről adottak a szereplők számára, erőforrásaik egy jelentős részét ezért e szabályok megváltoztatására fordítják.3
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p16 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p16)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__12/#m1194trendek5_10_p16)
A legyengített intézmények (ideértve a tulajdonjogok biztonsága garantálásának relativizálódását) megváltoztatják a gazdasági szereplők percepcióit, akik a jövőben magasabb tranzakciós költségekkel számolnak és magasabb kockázatokat rendelnek a fizikai mellett a humántőkébe történő befektetésekhez is. North (1991: 97) szerint a meghatározó különbség a gazdag és a szegény országok között az általuk létrehozott és működtetett intézményekben rejlik, azokban az „emberek által tervezett korlátok[ban] amelyek strukturálják a politikai, gazdasági és társadalmi interakciókat”. Pontosan ezek az ember által alkotott korlátok azok, amelyeket a populisták hatékonyan támadnak mind a politikában, mind a gazdaságban. És ezért célszerű tanulmányozni nemcsak a kiváltó okokat, melyek megértésében a közgazdaság-tudomány képviselői már eddig is jeleskedtek, hanem a populista hatalom szándékolt és nem szándékolt gazdasági következményeit is.
1 Hatékony erőforrás-allokáción értve azt a kimenetet, amelyben nem javítható tovább egyetlen aktor jóléte sem anélkül, hogy valaki másé ne sérülne. A jóléti közgazdaságtan első tétele kimondja, hogy a versenypiaci egyensúly egyben Pareto-hatékony elosztást is jelent (Stiglitz, 2000).
2 Eredetiben: „at any cost” (Mudde és Rovira Kaltwasser, 2018: 1669), illetve „by all means” (Rovira Kaltwasser, 2019: 3); a két kifejezést szinonimaként használva.
3 Ezeket a mechanizmusokat több nagyszerű, magyar szerzők által publikált tanulmány is plasztikusan ábrázolja különféle kontextusokban, lásd mások mellett Ádám (2019), Bartha, Boda és Szikra (2020), Csaba (2019), Csanádi et al. (2022), Győrffy (2022), Kollai (2020), Kornai (2015), Magyar és Madlovics (2021), Sallai és Schneider (2019), Scheiring (2020), Szanyi (2022), Szelényi és Mihályi (2020), Vigvári (2022).