Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
III. Mérlegen a brexit
›
„Cost of non-Europe” – avagy mérlegen a brexit
›
3. Milyen hatással volt a brexit az Egyesült Királyság gazdaságára?

3. Milyen hatással volt a brexit az Egyesült Királyság gazdaságára?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány második fejezete a brexit hatását összegzi az Egyesült Királyság gazdaságára. Milyen hatásokat lehet látni hét évvel a referendum és három évvel a kilépés után? A szerző rámutat, hogy a szabadkereskedelem ellenére a nem vámjellegű akadályok miatt drágább lett a két fél közötti kereskedelem, az export is és az import is csökkent. De mivel az EU aránya a brit exportban, importban sokkal nagyobb volt, mint az Egyesült Királyság részesedése az uniós exportban és importban, ezért a kilépés hatásai aszimmetrikusan érvényesülnek, néhány uniós tagállam jobban érintett, mások kevésbé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brexit hatásaként kereskedelemátterelődés történt. A kereskedelmi forgalom visszaesését az Egyesült Királyság újonnan kötött bilaterális kereskedelmi szerződésekkel igyekszik pótolni, ezek azonban, ahogy a szerző rámutat, (egyelőre) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és csak elhanyagolható mértékben járultak hozzá a brit GDP növekedéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző a tanulmányban számos ponton hivatkozik a brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility, 2023) számításaira. Az OBR prognózisa szerint a brexit negatív hatásai hosszabb távon is érvényesülni fognak; az export és az import 15 százalékkal esik majd vissza ahhoz képest, ami az EU-tagság megléte esetén lenne.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány egyik fontos következtetése, hogy az Egyesült Királyság uniós tagállamként kedvezőbb növekedési pályán lenne, és valószínűleg kedvezőbb pályán is maradna, mint európai uniós tagság nélkül. E következtetés egyébként a közgazdászok többségének a véleménye. Az Egyesült Királyság gazdasága uniós tagként erősebb volt, mint tagság nélkül (Halmai, 2020: 87).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós tagság hátrahagyásának ára van („cost of non-Europe”). Ez az ár nemcsak a kedvezőbb növekedési pályáról történő letérést jelenti, hanem számos szakpolitikai területen is érezhető lesz, ahogy ezt az EP kutatási részlege által 2023 februárjában publikált jelentése is megmutatja (European Added Value Unit, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nincs új a nap alatt. Az 1980-as években már végeztek hasonló vizsgálatokat. Az akkori brit kormányfő, Margaret Thatcher volt kereskedelmi miniszterét, Lord Cockfieldet küldte Brüsszelbe azzal a feladattal, hogy tegyen meg mindent az egységes belső piac kialakításáért, amely akkor Delors egyik fő célkitűzése volt. Feladatszabásában azonban az is szerepelt, hogy mindent, ami ezen túlmutat, akadályozzon meg (Arató, Koller, 2023: 184–185). Cockfield az első feladatot maradéktalanul teljesítette, hiszen Delors akkori bizottsági elnök irányításával kidolgozta az egységes belső piac programját. Utóbbit azonban már nem, így Thatcher nem is jelölte őt újra. Cockfield annak érdekében, hogy kimutassa az egységes belső piac számszerűsíthető hasznát, Paolo Cecchini olasz közgazdászt bízta meg egy jelentés elkészítésével. A Cecchini-jelentés azt mutatta meg, hogy mennyibe kerülne az Európai Közösségnek, ha nem vezetnék be az egységes belső piac programját. A „cost of non-Europe” 200 milliárd ECU, vagyis jelentős veszteség lett volna az Európai Közösségnek (Arató, Koller, 2023: 184–185).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy tűnik, hogy ezek és hasonló számítások a brit kilépéskor azonban nem voltak előtérben, pedig a 2010-es években már sokkal magasabb szinten volt az Unióban a gazdasági integráció, következésképpen a várható veszteségeket, így a kilépés költségét is érdemes lett volna előre megbecsülni, és a politikai döntéseket is ennek megfelelően alakítani. Egyelőre a Global Britain Strategy sem bizonyult célravezetőnek a kereskedelemátterelésre, és a nem uniós külső partnerekkel kötött megállapodások sem tudták az uniós kapcsolatokat pótolni (Global Britain in a Competitive Age, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elgondolkodtató a szerző azon megállapítása is, amelyet Posen érvelésére alapoz, és amely szerint az Egyesült Királyságnak érdemes lenne a stratégiáját nem egy nagy ország (korábbi birodalom) globális stratégiájaként, hanem kis országokhoz hasonlóan alakítania, és nemzetközi szerződésekhez csatlakoznia (Posen, 2023). Itt persze rögtön jöhet a további kérdés: nem kellene újra átgondolni az európai uniós (újra)csatlakozás lehetőségét? Egy regionális integrációs blokkhoz való tartozás ugyanis nemcsak kifizetődőbb lenne, de pozitív hatásai is szerteágazóan érvényesülhetnének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkaerő szabad áramlása tekintetében sem az következett be, amit a britek a brexittől vártak. A tanulmányból kiderül, hogy még nagyobb számban érkeznek bevándorlók az Egyesült Királyságba, mint korábban, de immár inkább Európán kívüli térségekből. Így bár kevesebb uniós polgár van a brit munkaerőpiacon vagy a brit egyetemeken, de a külföldi munkavállalók jelenléte továbbra is fennmaradt.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave