Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


A kapilláris elektroforézis elmélete

A kapilláris elektroforézis a hagyományos elektroforézis technikák alapján az 1970-es években fejlődött ki. Hjerten (1967) alkalmazott először 3 mm belső átmérőjű üvegcsövet a zónaelektroforézis céljára. Virtenen (1974) leírta a kis belső átmérőjű oszlopok használatának előnyeit az elektroforézis elválasztásában. Mikkers és mtsai (1979) 200 mm belső átmérőjű politetrafluoretilén kapillárisban végeztek zónaelektroforézist. Jorgenson és Lukacs 1981-ben már 100 mm-nél kisebb átmérőjű kapillárisokat alkalmaztak az elválasztás elméleti hátterének tisztázására. 1983-ban Hjerten kidolgozta a kapilláris gélelektroforézis módszerét, amelynek előnyeit 1987-ben Cohen és Karger részletezték. 1984-ben Terabe és mtsai vezették be a micelláris elektrokinetikus kromatográfiát és kidolgozták elméleti hátterét. Az első kereskedelmi készülékek 1989-ben jelentek meg és a 90-es években megvalósították a kapilláris rendszerben az izoelektromos fókuszálás, izotachoforézis, elektrokromatográfia, affinitási elektroforézis technikáit. Az elmult évtizedben megjelent forrásmunkák részletes áttekintést adnak a kapilláris elektroforézis elméleti és gyakorlati kérdéseiről (Altria, 1996, 1998, Lunn, 1999, Weinberger, 2000, Gáspár, 2000, Svec és Deyl, 2001, Bartle és Myers, 2001, Rathore és Guttman, 2003).

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave