Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


Az elválasztástechnika irodalma és oktatása Magyarországon

Számos kiváló magyar kultúrtörténeti munka arra utal, hogy az emberiség ősidők óta ismert és alkalmazott egyszerűbb elválasztástechnikáinak (víztisztítás, élelmiszer-alapanyagok előállítása, sörfőzés, borászat, kerámiaipar-iszapolás, bőrcserzés, kelmefestés stb.), szisztematikus tárgyalása és oktatása a középkor és újkor kémiájában a céhek, majd az ipar gyakorlatában jelenik meg (Fülöp Zs. 1957, Szathmáry L. 1986, Szabadváry F. 1998). Ezzel párhuzamosan a kémia, biológia, gyógyszerészet, orvosi fiziológia és patológia egyszerűbb elválasztástechnikai műveletei évszázadokon át az egyetemi oktatás általános laboratóriumi ismeretei közé tartoztak és a szerves és szervetlen minőségi és mennyiségi analízis oktatásában jelentek meg (Than K. 1904, Gsell J. 1913, Bicskei J. 1933). Az elválasztástudomány hazai története és oktatása szempontjából kiemelendő, hogy az 1930-as években Zechmeister László, a Pécsi Tudományegyetem professzora és Cholnoky László írták meg a kromatográfia első tankönyvét (Die Chromatographische Adsorptionsmethode, Springer Verlag, Bécs, 1937) amelynek második (1938), angol nyelvre is lefordított kiadása (1941, Wiley) hosszú időn át az elválasztástechnikai szakemberek egyik legfontosabb forrásmunkája volt. Az elmúlt évszázad során az elválasztástechnikai módszerek, különösen a kromatográfia fejlesztésében és alkalmazásában a magyar kutatók (Horváth Cs., Halász I., Kováts E., Ettre L., Inczédy J., Szepesy L., Nyiredy Sz.) világviszonylatban is kiemelkedő szerepet játszottak. Ennek eredményeként Magyarországon is megerősödött az elválasztástechnikák iránti szakmai érdeklődés, amit 1963–1996 között a Magyar Kémikusok Egyesülete fogott össze. 1969 óta ezt a tudományterületet a Magyar Tudományos Akadémia Elválasztástudományi (korábban Kromatográfiai) Munkabizottsága és az 1996-ban megalakult Magyar Elválasztástudományi Társaság szervezi és koordinálja. Az elválasztástudomány hazai fejlődését Szepesy László professzor A kromatográfia és rokon elválasztási módszerek története és fejlesztése Magyarországon (2007) címmel nemrég megjelent könyvében foglalta össze.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave