MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


A gélkromatográfia története és elméleti alapjai

A gélkromatográfia az elválasztástudomány egyik látványos sikertörténete. A módszer gyors elterjedése és széles körű alkalmazása elsősorban azzal magyarázható, hogy számos munkaigényes és hosszadalmas, ugyanakkor alapvetően fontos bioanalitikai (preparatív) eljárást (sómentesítés, puffercsere, molekulatömeg-meghatározás stb.) rendkívül leegyszerűsített. A kis molekulák méret szerinti elválasztását a zeolitok-permutitok sajátos kristályszerkezetében már a század elején felismerték (molekulaszitálás, Molecular Sieving, McBain, 1929) és szerves oldószerek vízmentességének biztosítására általánosan ma is alkalmazzák. Deuel és Neukom (1954) anélkül, hogy a jelenség lényegét felismerték volna, megfigyelték, hogy különböző természetes gélképző anyagok, kocsonyás növényi poliszacharidok a szervetlen sókat visszatartják, és az eljárás szerves biopolimerek, fehérjék sómentesítésére használható. Porath és Flodin (1959) írták le először a molekulaméret szerinti elválasztás elméletét és gyakorlatát, és az eljárást gélszűrésnek (gel filtration) nevezték. A tradicionális elnevezés paradox módon a jelenséggel ellentétes mechanizmusra utal, miután a szűrési műveletekben a nagyobb méretű részecskék visszatartásáról, illetőleg a kisebbek áteresztéséről van szó. A gélkromatográfiában ezzel szemben a géloszlopról először a legnagyobb méretű molekulák és legvégül a legkisebbek (sók, cukrok stb.) eluálódnak. A gélkromatográfiát egy véletlennek köszönhetően az Uppsalai Egyetem Biokémiai Intézetének laboratóriumában figyelték meg, ahol dextrán-polimer gélszemcsékkel töltött oszlopokban a fehérjék gélelektroforézisét tanulmányozták, és egy alkalommal az elektromos feszültség bekapcsolása nélkül is tapasztalták a fehérjék frakcionálását. A jelenség szisztematikus vizsgálata során megfigyelték, hogy az oszlopra felvitt különböző fehérjék (és egyéb vegyületek, sók stb.) csökkenő molekulatömegük (méretük) sorrendjében oldódnak le. Megállapították, hogy az elválasztás molekulaméret szerinti tartományát alapvetően a töltet térbeli keresztkötési szerkezete, lényegében a gélszemcsék pórusmérete határozza meg. Így a kisebb molekulák elválasztására a több keresztkötést és szárazanyagot tartalmazó kisebb pórusméretű gélek, míg a makromolekulák számára a kevesebb keresztkötéssel rendelkező, lazább szerkezetű géltípusok alkalmasak. Továbbiakban a svéd Pharmacia Fine Chemicals cég kidolgozta és széles körben elterjesztette a különböző molekulaméret-tartományokban használható dextrán alapú, ún. Sephadex gélszemcsék sorozatát (G-10 – G-200). A gélkromatográfia elve más, esetenként poláris gélképző (szilikagél, poliakrilamid, akrilát, agaróz, porózus üvegszemcsék stb.) és apoláris (szerves oldószerben duzzadó és apoláris polimerek elválasztására is alkalmas) makropórusos töltetekre is kiterjeszthető volt.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave