Az elsődleges érzelmi rendszerek és a személyiségzavarok típusainak összefüggéseit szisztematikus elemzésnek vetették alá (Karterud és mtsai, 2016). A schizoid személyiségzavarra jellemző a társas elszigeteltség és a korlátozott affektivitás. Vélhetőleg az elszigeteltség mutatkozik meg abban, hogy a FÉLELEM, HARAG és SZOMORÚSÁG skálákkal nincs összefüggés. Míg a korlátozott affektivitás a GONDOSKODÁS skálával való negatív kapcsolatban tükröződik. A schizotípiás személyiségzavar alacsony JÁTÉKOSSÁG pontszámmal társul, a GONDOSKODÁS skálával való negatív kapcsolat pedig arra utal, hogy nem motiváltak a másokkal való törődésre. A paranoid személyiségzavar kiemelkedő jegye a hosztilitás. Ez a HARAG skálával való pozitív kapcsolatban mutatkozik meg. A GONDOSKODÁS alacsony szintje pedig az empátia hiányára vezethető vissza. Meglepő módon a SZOMORÚSÁG skála pozitív kapcsolatot mutatott a paranoid személyiségzavarral. Az antiszociális személyiségzavarra jellemző az erőteljes HARAG, gyenge GONDOSKODÁS és erőteljes negatív kapcsolat a FÉLELEM skálával. A nárcisztikus személyiségzavarral élő személy társasági ember, ezt tükrözi a KERESÉS skálával való pozitív kapcsolat. Az énközpontúság és alacsony fokú empátia pedig a GONDOSKODÁS skálával való negatív és a HARAG skálával való pozitív korrelációban érhető tetten. A hisztrionikus személyiségzavarra jellemző túldramatizálás a magas JÁTÉKOSSÁG pontszámban és a SZOMORÚSÁG skálával való kapcsolatban jelenik meg. Az elkerülő személyiségzavarnál a félelem kap nagy hangsúlyt. Nem meglepő tehát a FÉLELEM skálával való erős korreláció. A KERESÉS és JÁTÉKOSSÁG skálákkal való negatív kapcsolat ugyancsak figyelemreméltó, csakúgy mint a HARAG skálával. Feltehetően a FÉLELEM rendszer küszöbe nagyon alacsony, és a rendszer aktiválódása gátolja a KERESÉS és JÁTÉKOSSÁG működését, azaz az explorációt és a megközelítő viselkedést. A dependens személyiségzavarra jellemző tehetetlenség magas FÉLELEM és SZOMORÚSÁG pontszámokban tükröződik, ami mögött a szeparációtól való félelem sejthető. Az elkerülő személyiségzavarhoz hasonlóan itt is negatív korrelációt találunk a HARAG skálával, viszont a JÁTÉKOSSÁG skálával való összefüggés pozitív. Az obcesszív-kompulzív személyiségzavarban megfigyelhető perfekcionizmus és rendmánia a HARAG és KERESÉS skálákkal való pozitív kapcsolatban tükröződik. A rigiditás pedig alacsony JÁTÉKOSSÁG pontszámmal írható le. A borderline személyiségzavarra jellemző düh és szeparációs distressz a HARAG és SZOMORÚSÁG skálákkal való kapcsolatban érhető tetten. A KERESÉS skálával való pozitív kapcsolat háttere azonban kevésbé egyértelmű. Lehetővé válik tehát az egyes személyiségzavarokra jellemző profilok kialakítása. A legeredményesebben (19%) a borderline és az elkerülő személyiségzavarok profilja alkotható meg az ANPS skálák alapján (Karterud és mtsai, 2016).