Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Városi forradalom

Miután a vadászok-gyűjtögetők körülbelül 12 000 évvel ezelőtt elkezdtek gazdálkodni és növényeket/állatokat háziasítani, a csoportok tudása drámai növekedésnek indult. A mezőgazdaság munkamegosztást, szakosodást, hierarchiát és kereskedelmet igényelt, ami a demográfiai növekedés felgyorsulásával járt. Emberek tízezrei éltek együtt a sumér Uruk és Suruppak városokban 6000 évvel ezelőtt. A lakhelyteremtés sürgető kényszere olyan geometriai minták bevezetéséhez vezetett, amelyek teljes mértékben az externalizált elme alkotásai voltak, mint például a téglalap és négyzet alakú házkiosztások. A népsűrűség növekedésével és a városok kialakulásával a külső gondolatok kollektív megosztása robbanásszerűen bővült. Egy 10 000 fős kooperáló csoportként működő város sokkal több felhalmozott tudást tud sokkal gyorsabban létrehozni, mint száz darab, egyenként 100 főt számláló kis közösség.1 A Homo sapiens történetének ez a szakasza, amelyet városi forradalomként ismerünk, hozta el az írást és a matematikát.2 Királyok, fáraók és bürokratáik jelentek meg, és az általuk készített szövegek tekintélyt nyertek. A legkorábbi piktografikus vagy ideografikus írások ezer év alatt fokozatosan átalakultak a sumér ékírássá, majd a mai írásformákká. A piktogramok elsősorban a beszélt nyelvet segítő mnemotechnikai eszközként funkcionáltak, és inkább értelmezni kellett őket, mint olvasni. Kicsit olyanok voltak, mint a magánjellegű jegyzetek és szimbólumok, amelyeket magam is szoktam olykor az olvasmányaim margójára odafirkantani. Még én is nehezen tudom megfelelően értelmezni őket, ha nem olvasom el a kapcsolódó szöveget. A piktogramok azonban nagyon hasznosak a gondolatok agyon kívüli tárolására. Az efféle externalizált gondolatok, amelyeket egy maroknyi befolyásos ember közösen elfogadott, nemzedékről nemzedékre hagyományozódva uralkodóvá váltak a földön. Az írott szövegek arra emlékeztették a társadalom tagjait, hogy bizonyos törvényeket be kell tartaniuk, és ezek megszegése büntetést von maga után. Az uralkodók feltalálták a pénzt, amely lehetővé tette a különféle szolgáltatások és munkatermékek cseréjét. Ez az externalizált értékmérő a munka további rétegződését tette lehetővé, és neki köszönhetően még több ember tudott kooperálni és közösen együtt dolgozni.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave