Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Távolság-tartam egység és az események egymásutánja

A Lotus Elise sportkocsim műszerfalán több kijelző található, köztük kilométer-számláló, sebességmérő és óra. A kilométer-számláló nyomon követi az autó által megtett távolságot. Ez a mérték lényegében a dugattyúlöketek száma a motorhengerben.1 A laborom megközelítőleg 1,5 millió löketnyire van az otthonomtól. Mivel ez a szám a Lotus világán kívül nem túl informatív mérőszám, a löketek számát viszonyíthatjuk a gumiabroncs kerületéhez is. A kerületet pedig viszonyíthatjuk valamilyen bevett mértékegységhez, így kifejezhető cm-ben, yardban, méterben, km-ben, mérföldben, fényévben vagy bármilyen más, választott mértékegységben, hogy megjelenítsük a kilométer-számlálón. Így, ha azt mondom, hogy 30 km-re lakom a munkahelyemtől, mindjárt egyértelmű a kijelentésem. Mégis fontos tudni, hogy a távolságot a löketek számából származtattuk. A sebességmérő egy az autó forgó tengelyéhez rögzített kis mágnest és egy tekercset használ. Ahányszor csak elhalad a mágnes a tekercs (az érzékelő) mellett, csekély elektromos áramot generál, és az elektromos áram nagyságát a sebességmérő kijelzőjén egységekre váltja át. A régebbi mechanikus változatok ugyanezt az átalakítási elvet használják. Végső soron a sebességmérőn megjelenített pillanatnyi érték a motorhengerben föl-le mozgó dugattyú sebességével van kapcsolatban. Minél gyorsabban mozog a dugattyú, annál gyorsabban robog az autó. Ha a 1,5 millió löketet elosztjuk a mért sebesség átlagértékével, meg tudjuk mondani, mennyi idő alatt érek be a munkahelyemre. Ha ezt az arányt valamilyen egyezményes mértékegységhez viszonyítjuk, például az óra tiktakjaihoz, a homokórában lepergő homok mennyiségéhez, vagy más viszonyítási egységhez, akkor nevezhetjük tartamnak vagy időnek is (pl. 30 perc). A dugattyúmozgás által generált „idő” és a műszerfal óráján mutatott idő közötti kapcsolat az autó „szubjektív hangulatától” függően változhat. A magasabb oktánszámú benzin boldogabbá teszi az autómat (azaz gyorsabban megy tőle), ahogyan az is, ha erősebben nyomom a gázpedált és több benzint juttatok a motorba.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave