Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


A korlátozásoknak vannak előnyei

A konnektivitás és a dinamika logaritmikus szabályainak tárgyalása után (12. fejezet) az ideghálózatok dinamikájával kapcsolatos korlátozások már nem lehetnek meglepőek. A neuronok ritkán jeleznek bármit magányosan, mivel az egyes neuronok leginkább egy sejtegyüttes részeként funkcionálnak (4. fejezet). A kollektív összetartás csökkenti a társult tagok szabadságát. Az önszerveződő hálózatok maguk hozzák létre a kényszereiket és a dinamikájukat, és inkább ezek irányítják a neuronális pályák fejlődését, mint a külső ingerek (5. fejezet). Ezek a belülről szabályozott, folyamatosan változó dinamikájú neuronhálózatok más-más időpontokban másként és másként reagálhatnak ugyanarra a szenzoros ingerre. A fejlődő tüzelési dinamika statisztikai jellemzőinek megjelenéséhez nincs szükség külső vezérlésre. A meredekhullám-kitörések már születéskor jelen vannak, minden felfedező tapasztalat előtt.1 Születés után a gyakoriságuk enyhén növekszik, talán az idegkörök érése miatt. A belső folyamatok magyarázatot adhatnak arra is, hogy a neuronok szinaptikus erőssége és tüzelési rátája miért marad meg tartósan a különféle viselkedési állapotok között (12. fejezet). Ezek az idegköri korlátozások befolyásolják azt is, hogy a szekvenciákba bekapcsolódó neuronok milyen sorrendben és milyen időskálákon tüzelnek a különböző agyállapotok alatt. Például egy új környezet felfedezésében közreműködő neuronok hasonló sorrendben aktíválódhatnak, mint a felfedezést megelőző alvás alatti meredekhullám-fodrozódások során (8. fejezet). Ez a felállás azt a némileg kontraintuitív előrejelzést jósolja, hogy a szekvenciális dinamikának már a tapasztalat előtt léteznie kell.2 Valójában ez a gondolat jól összeillik azokkal a megfigyelésekkel, amelyek szerint a tüzelési ráták, a neuronok közötti szinaptikus kapcsolatok erőssége és a neuronok tüzelési sorrendje általánosságban független az agy állapotától (8. és 12. fejezet). A neuronális hálózatok bizonyos aktivitási mintázatokra való prekonfigurált elfogultságát az a megfigyelés is alátámasztja, hogy a mesterséges aktiválásuk olyan tüzelési szekvenciákat vált ki, amelyek rokon jellegűek a natív szekvenciáikkal.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave