Pál Helén

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse


Menyasszonyi láda (tulipántos láda, virágos láda, hazaji láda)

A menyasszonyi ládákban általában ruhaneműt és más lakástextíliákat tároltak, ezeket a menyasszony vitte magával, amikor férjhez ment (Fülöp 2020). Ez a láda a bukovinai székelyeknél is használatban volt, Szabó Imre a Dévára került székelyek lakása és lakásberendezése kapcsán virágos láda néven említi, a nagyház (vagy vendégház) egyik berendezési tárgyaként. Beszámolója szerint fehérneműt tároltak benne, és akár kettő virágos láda is lehetett ebben a szobában (Szabó I. 1903: 216). Tulipántos ládaként is említik a forrásokban, ebbe a ládába rakták a bukovinai székelyek az innapló [ünneplő] lerakott rokolyát, amit hurkaformában, átkötözve fektettek a tulipántos ládába (Höffler 1996: 182, Csibi 2007: 6). Szintén tulipántos ládaként szerepel a Székely szójegyzékben, meghatározása szerint ez egy ’díszes ruhás láda’ (Penavin – Matijevics 1980: 80). E láda megnevezésére a hazai láda is előfordul, a kelengyés vagy menyasszonyi láda megnevezésére (Fülöp 2018: 64). Salamon Gáspár szójegyzékében a haza(j)i láda ’menyasszonyláda: többnyire díszített, festett bútordarab, az ara kelengyéje egy részének tárolására’ (2020: 124). A hazaji szó, mint a ’hazahozott menyasszonyunk’ máshol is felbukkant (Csibi 2007: 15). A menyasszonyi ládába kerülő ünnepi ruhadarabokról más forrásokban is maradtak fönn adatok: Az ünnepi viselet nagy értéket képviselt a bukovinai székelyek körében, ennek egy részét a menyasszonyi ládába rakták, és az ide kerülő kelengye szükséges mennyiségét is följegyezték: Istensegítsről 10 konyhai kendő napi használatra, 12 díszkendő, továbbá hétköznapi és ünnepi ruhadarabok minden évszaknak megfelelően. Andrásfalváról 4 szedettes ing, 4 rokolya, 4 karinca, 5 ruva (1 kasmír), 1 vastag ruva (téli nagykendő kabát helyett), 6 párnahuzat, 4 festékes, 4 lepedő, 8 zsák, 4 tarisnya, 6 kiskendő, 4 takargató (kendő), 4 asztalterítő, 1 surgyé, 6 párna, 1 derekalj, 1 rongypokróc (Fülöp 2018: 64). A surgyé szóra a fenti szövegben nincs magyarázat, azonban surdé alakban más forrásokban megtalálható (’szalmazsák’ Rónai 1981: 392, ’kukorica levéllel töltött szalmazsák’ (Penavin – Matijevics 1980: 72, lásd még MNyA. 213).

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 046 0

Jelen munka a bukovinai székelyek viseletéhez és házilag előállított textíliáihoz tartozó szókincset mutatja be. Jóllehet néprajzi jellegű írások, továbbá szakszavakat is tartalmazó tájszóközlések korábban is megjelentek erre a népcsoportra vonatkozóan, azonban nem kifejezetten a szókincs vagy a szakszavak összegyűjtésének céljával. Továbbá egyes munkák csak egy-egy speciális területtel foglalkoznak, például a szövést mutatják be vagy a ruhaneműket ismertetik. E kiadvány célja, hogy a fent említett témához tartozó szókincset összegyűjtse. Meg kell említeni, hogy a most kiadott szókincsleírás annyiban eltér az eddig közzétett kiadványoktól, hogy az adatok helyszíni gyűjtésére nem volt mód, mivel a népcsoport bukovinai közösségei napjainkra már felbomlottak, és a 21. század elején a bukovinai születésű helyi mesterek és a háziipar művelői már nem élnek. Munkámban arra törekszem, hogy az eddig közzétett, különféle források vonatkozó nyelvi adatait bemutassam és rendszerezzem.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-a-bukovinai-szekelyek-viseletenek-es-hazilag-eloallitott-textiliainak-szokincse//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave