Pál Helén

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse


Ruházat, viselet

A bukovinai székelyek öltözete a székelyföldi viseletek körébe sorolható, azonban ez a székely közösség 1764 után (a madéfalvi veszedelmet követően) elszakadt a kibocsátó közösségtől, ezután más népcsoportokkal is érintkezett, ezért a viseletben (és az erre vonatkozó nyelvi adatokban) új elemek is megjelentek. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozása idején Bukovinában „etnikai szempontból színes mezőgazdasági népesség” élt (Fülöp 2018: 53, lásd még Solymár – Szőts 2000: 103, 159–160). Idegen hatásról vall a viseletben például a németes mentáva (Sebestyén 1989: 381, lásd még: F 310525), a fórhant rokolya, ez valószínűleg a német Vorhandentartalék’ szóra vonatkozik (Csibi 2007: 6, Höffler 1996: 183). A magas szárú cipőbe barna cérna istrimfit (harisnyát) húztak (Csibi 2007: 7, lásd a német: Strumpf, Strümpfe ’harisnya’, továbbá: istrimfi ’harisnya’ Thomka 2001: 1317). Feltehetőleg német hatásra jelenik meg a gyári anyagból készült női blúz a krecsán (Höffler 1996: 173, 180, 181). A két világháború között kezdték viselni a zsidós vagy örményes bundát, a neve a bunda eredetére utal (Höffler 1996: 194). A bukovinai székelyek viseletében jelenlévő mentáva és a szokmány szavakat megtaláljuk a magyar nyelv román kölcsönszavait bemutató gyűjteményekben is (Márton – Péntek – Vöő 1977: 250, 360, Bakos 1982, 1989). Egy 19. századi forrás szerint az istensegítsiek szokmánya nem különbözött a románokétól (Csibi 2007: 1).

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 046 0

Jelen munka a bukovinai székelyek viseletéhez és házilag előállított textíliáihoz tartozó szókincset mutatja be. Jóllehet néprajzi jellegű írások, továbbá szakszavakat is tartalmazó tájszóközlések korábban is megjelentek erre a népcsoportra vonatkozóan, azonban nem kifejezetten a szókincs vagy a szakszavak összegyűjtésének céljával. Továbbá egyes munkák csak egy-egy speciális területtel foglalkoznak, például a szövést mutatják be vagy a ruhaneműket ismertetik. E kiadvány célja, hogy a fent említett témához tartozó szókincset összegyűjtse. Meg kell említeni, hogy a most kiadott szókincsleírás annyiban eltér az eddig közzétett kiadványoktól, hogy az adatok helyszíni gyűjtésére nem volt mód, mivel a népcsoport bukovinai közösségei napjainkra már felbomlottak, és a 21. század elején a bukovinai születésű helyi mesterek és a háziipar művelői már nem élnek. Munkámban arra törekszem, hogy az eddig közzétett, különféle források vonatkozó nyelvi adatait bemutassam és rendszerezzem.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-a-bukovinai-szekelyek-viseletenek-es-hazilag-eloallitott-textiliainak-szokincse//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave