Pál Helén

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse


Forhant rokolya (fennjáró rokolya)

Ez a rokolya a hétköznapi és az ünnepi viselet közti átmenetet képviselte. A hétköznapi viselet ruhadarabjaihoz hasonlított, de ezt nem viselték munkában. Akkor vették fel, ha a városba vagy hivatalos helyre mentek, vagy vasárnap délután hordták (Höffler 1996: 183). Csibi Krisztina a forhant szót egy német szóra vezeti vissza: Fórhant=Vorhanden=tartalék (Csibi 2007: 6). Istensegítsen a forhant rokolya neve fennjáró rokolya volt (Höffler 1996: 183, Salamon G. 2020: 100). Az adatok szerint az ünnepi alkalom után levették az értékes anyagból készült rokolyát és a forhant rokolyába öltöztek. A forhant rokolya anyaga olcsóbb karton, flokon, és hidegebb időben pargét (flanel) volt. Az ehhez viselt karinca eltérő színű is lehetett, és akár cserélgethették is az egyes szoknyákhoz tartozó kötényeket. A forhant rokolyához krëcsánt viseltek, vagy olyan inget, ami kevésbé volt díszes, vagy ünnepi alkalomra már nem volt alkalmas. A korosztályok szerinti színválasztás a míesnapi (hétköznapi) viselet esetében is jellemző volt, a fiatalabbak világos fődű (alapú), az idősebbek sötét fődű anyagból varrt rokolyát viseltek (Höffler 1996: 183).

A bukovinai székelyek viseletének és házilag előállított textíliáinak szókincse

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 046 0

Jelen munka a bukovinai székelyek viseletéhez és házilag előállított textíliáihoz tartozó szókincset mutatja be. Jóllehet néprajzi jellegű írások, továbbá szakszavakat is tartalmazó tájszóközlések korábban is megjelentek erre a népcsoportra vonatkozóan, azonban nem kifejezetten a szókincs vagy a szakszavak összegyűjtésének céljával. Továbbá egyes munkák csak egy-egy speciális területtel foglalkoznak, például a szövést mutatják be vagy a ruhaneműket ismertetik. E kiadvány célja, hogy a fent említett témához tartozó szókincset összegyűjtse. Meg kell említeni, hogy a most kiadott szókincsleírás annyiban eltér az eddig közzétett kiadványoktól, hogy az adatok helyszíni gyűjtésére nem volt mód, mivel a népcsoport bukovinai közösségei napjainkra már felbomlottak, és a 21. század elején a bukovinai születésű helyi mesterek és a háziipar művelői már nem élnek. Munkámban arra törekszem, hogy az eddig közzétett, különféle források vonatkozó nyelvi adatait bemutassam és rendszerezzem.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-a-bukovinai-szekelyek-viseletenek-es-hazilag-eloallitott-textiliainak-szokincse//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave