Összefoglaló – A környezeti viszonyulások (értékek, attitűdök és aggodalom) és a környezetbarát viselkedés (pro-environmental behaviors; PEB) mérésének régre visszamutató hagyományai vannak számos tudományterületen, például a környezeti nevelési irányelvek és hatékonyságának vizsgálata terén, a marketingben, a szociológia, a társadalmi átalakulás és innováció területein. Az eddigiek során számos mérőeszközt fejlesztettek ki mind a környezeti viszonyulás, mind a PEB mérésére. A mérőeszközök eme bősége azonban kihívást is jelent a kutatóknak, amikor kutatásaikhoz a legjobban illeszkedő mérőeszközt szeretnék kiválasztani. Ebben a fejezetben a környezeti viszonyulás, elsősorban a környezeti attitűdök (environmetnal attitudes; EA) és a PEB különböző mérési módszereit, eszközeit hasonlítom össze. A vizsgálat eredményei szerint a környezeti attitűdök mérésére szolgáló két széles körben elterjedt és használt mérőeszköz, az új ökológiai paradigma (New Ecological Paradigm; NEP) skála és a két fő környezeti érték (Two Major Environmental Values; 2-MEV) skála jelentős átfedésben vannak egymással, mindazonáltal jól meghatározható különbségek is kimutathatóak közöttük. A lenti vizsgálat során ezt a két skálát egységes keretbe foglalva vizsgáltam, és kimutattam hogy ebben a keretben a 2-MEV-skála „megőrzés” és „használat” alskálája továbbra is hangsúlyos marad. Ezeken kívül a környezeti viszonyulásnak (attitűdöknek) egy további aspektusa, az „öko-válság” érzékelése domborodik ki, amelyet egyedülállóan csak a NEP-skála fed le, a 2-MEV-skála tételei alapján nem lehet a megkérdezettek attitűdjeinek erre az aspektusra vonatkozó információhoz jutni. Ennek az egységes keretnek az általános érvényességét a következő fejezetben vizsgálom majd tovább. A környezetbarát viselkedés elemzésének eredményei azt mutatják, hogy a viselkedési nehézségek becsléseit figyelembe vevő, Rasch-modell alapú mérőeszközök hatékonyabban mérik a környezetbarát viselkedést. Ezek érvényessége jobb, mint a széles körben használt összetett (kompozit) változóké, melyek a kérdőívi tételekre adott válaszok pontszámait egyszerűen összeadják vagy átlagolják. A fejezetben továbbá kitérek még a környezetbarát viselkedés mérése kapcsán felmerülő egyéb kérdésekre, nehézségekre, melyek megvitatásával próbálom segíteni a témával később foglalkozó kutatókat, a környezetbarát viselkedés mérőeszközeinek fejlesztőit.