Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Stiláris követelmények

Irodalomtörténet-írásunk sok olyan elszórt utalást dolgozott fel, amelyek alapján következtetni lehet a kor íróinak stilisztikai elképzeléseire: milyen rétegeket ismertek Magyarországon a XVII. században, mit tartottak követendőnek vagy éppen elkerülendőnek. Az eddigi kutatás legnagyobbrészt különböző ajánlásokból, előszavakból gyűjtötte adatait, p íróknak elsősorban saját gyakorlatukra vonatkozó megjegyzéseire támaszkodott. Tarnai Andor a világi retorikákkal kapcsolatban már említett váradi Orator extemporaneus szellemi környezetét bemutatva erdélyi és kelet-magyarországi szerzők megnyilatkozásai alapján három stílusréteget különít el: az „udvari ékes szollást”, a latin nyelvű tudományos stílust és a prédikációk, hitbuzgalmi írások „együgyü” előadásmódját, amellyel a szerzők a „cselédes gazdákat” célozták meg.631

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave