Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


A protestáns orthodoxia

A protestantizmus iskolai logikáját a Melanchthon által kanonizált arisztotelizmus alapozta meg. Az a forma, ami a XVI. század közepétől a protestáns Németországban mértékadóvá vált, több lépésben alakult ki. A mester három logikai műve (1520, 1528, 1547) azt mutatja, hogy kezdetben Melanchthon is Rudolphus Agricola hatása alatt állt, akitől Ramus merítette a legtöbbet. Az újabb változatok azonban egyre távolodtak Agricolától, mind jobban erősödtek az arisztoteliánus elemek, míg végül létrejött a protestáns arisztotelizmus fó műve. A logikának az inventióra és dispositióra való felosztását, ami a ramusi logika jellemzője, Melanchthon mint „vetus divisiót” említi.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave