Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron

Tartalomjegyzék

• Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Elméleti megfontolások
  • 1.1. A transzkulturalizmus: fogalomtörténet és metodológia
  • 1.2. A transzkulturalizmus fogalmának értelmezése a magyar irodalomtudományi diskurzusban
• chevron_rightII. A mozgásban: a nomádok, az utazók és a migránsok történetei
  • 2.1. Elméleti háttér
  • chevron_right2.2. A transzkulturális „utazók” identitásnarratívái
    • 2.2.1. Migránsból nomád (Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl)
    • 2.2.2. Kényszernomádból önkéntes nomád (Ilma Rakusa, Rengeteg tenger)
    • 2.2.3. Nomádból utazó (Nagy Ildikó Noémi, Urban Nomad)
  • 2.3. A „mozgásban levés” mint transzkulturális poétika (David Szalay, Turbulence)
  • 2.4. A migráció mint transzkulturális tapasztalat (Terézia Mora, Nap mint nap)
• chevron_rightIII. A múltban: emlékezet, posztemlékezet és múltfeldolgozás
  • 3.1. Elméleti háttér
  • 3.2. Az emlékezet szolgálatában. A múltfeldolgozás két stratégiája (Edith Bruck: Ki téged így szeret, Az elveszett kenyér)
  • chevron_right3.3. Posztemlékezeti narratívák és traumafeldolgozás
    • 3.3.1. A gyökértelenség traumája (Charlotte Mendelson, Törtmagyar)
    • 3.3.2. Az öröklött trauma terhe (Sacha Batthyany, És nekem mi közöm ehhez?)
  • chevron_right3.4. Magyar történelem transzkulturális megközelítésben
    • 3.4.1. Merülőperspektíva (Zsuzsa Bánk, Az úszó)
    • 3.4.2. Irónialencse (Tibor Fischer, A béka segge alatt)
• chevron_rightIV. A nyelvben: a nyelvváltás stratégiái és szövegalakzatai
  • 4.1. Elméleti háttér
  • 4.2. Az anyanyelv „elutasítása” és a poszttraumás narratíva (Edith Bruck, Ki téged így szeret, Az elveszett kenyér)
  • 4.3. Az anyanyelv „elvesztésének” tanúsága (Agota Kristof, Az analfabéta. Önéletrajzi írások)
• chevron_rightV. A tányéron: a(z) (nem) evés és a transzkulturális identitás
  • 5.1. Elméleti háttér
  • 5.2. Az elveszett ízvilág utáni nosztalgia irodalmi képei (Melinda Nadj Abonji, Galambok röppennek föl)
  • 5.3. Identitás(re)konstruálás ételeken keresztül (Viviane Chocas, Magyar bazár, Krzysztof Varga, Magyar trilógia)
  • 5.4. A nem evés és az éhség mint a kollektív emlékezetet létrehozó tényezők (Agota Kristof, Az analfabéta. Önéletrajzi írások, Edith Eva Eger, A döntés)
• chevron_rightVI. Az irodalom peremén: transzkulturális narratívák a populáris és bestseller irodalomban
  • 6.1. Elméleti háttér
  • 6.2. Egy transzkulturális populáris regény (Durica Katarina, Szlovákul szeretni)
  • 6.3. Transzkulturális bestsellerek (Deborah Feldman, Unorthodox, Exodus)
• VII. A transzkulturális írók kanonizációs lehetőségei
• Utószó
• Köszönetnyilvánítás
• Szerzői portrék
• Summary
• Streszczenie
• Felhasznált irodalom
• Bibliográfiai jegyzet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 220 4

DOI: 10.1556/9789636642204

Gyűjtemény: Szabadon elérhető kiadványok

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

A kötet elméleti kerete és módszertani kiindulópontja a transzkulturalizmus, tárgya pedig a magyar kulturális hátterű szerzők műveinek elemzése. Olyan, sok esetben transzlingvális szerzőkről van szó, akiknek a művei több kultúrából építkeznek, amelyekből az egyik éppen a magyar. A könyv a hagyományos, homogén és elkülönült kulturális egységek helyett a hibriditás és a sokszínűség felé mozdul el, és olyan írókat vizsgál, akik nyelvek és nemzetek „között”, egyfajta felfüggesztett állapotban léteznek.

A kötet hét fejezetből áll. Az első, elméleti fejezet a transzkulturalizmus kérdésével foglalkozik – körüljárja a fogalom eredetét, kérdéseket vet fel a transzkulturális metodológia hasznosságáról az irodalmi művek tanulmányozása szempontjából, valamint bemutatja a transzkulturális kutatás helyzetét a magyar irodalomtudományban.

Az ezt követő öt fejezet analitikus jellegű és a magyar származású transzkulturális szerzők műveit elemzi. A könyv tematikai szempontok szerint csoportosítja a szövegeket, a magyar származású transzkulturális alkotók által leggyakrabban érintett témák és motívumok – a mobilitás kérdése, az emlékezet és a posztemlékezet problémája, a nyelv kérdése, az evés és a nem evés motívuma, valamint műfaji szempontok – a transzkulturális populáris irodalom és a transzkulturális bestsellerek kérdése – mentén.

A hetedik fejezet az értelmezések következtetéseit levonva a transzkulturális szerzők kanonizációs lehetőségeivel foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/roguska-mozgasban-multban-nyelvben-tanyeron//