Előszó
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
-
hogyan illeszkedik a magyar háttérrel rendelkező szerzők többé-kevésbé tudatos, valamint máskor elfojtott több kultúrájú identitása az új nyelvi realitásba?
-
hatással van-e, és ha igen, hogyan befolyásolja e szerzők műveinek (nyelvi, stilisztikai, tematikai) megformáltságát az a tény, hogy nem anyanyelven írnak, vagy hogy nem anyanyelvi, „megszelídített”, elsajátított valóságban találják magukat?
-
beszélhetünk-e a magyar háttérrel rendelkező szerzők transzkulturális műveinek sajátos poétikájáról?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
-
a transzkulturális írók munkássága hogyan befolyásolja azon nemzetek irodalmát, amelyekkel kapcsolatban állnak, akár a nyelv, akár a szerző kulturális háttere, gyökerei révén?
-
figyelembe veszik-e a transzkulturális szerzők műveit ezek az irodalmak, és ha igen, milyen státusszal rendelkeznek bennük?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
-
nemzetiségüket kizárólag magyarnak vallják, ami általában azzal függ össze, hogy mindkét szülőjük magyar;
-
magyar zsidó származásúak;
-
vegyes házasságból származó szerzők;
-
olyan családok leszármazottjai, akiknek magyarsága a nagyszülők vagy a dédszülők generációjára korlátozódik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
-
azok, akik különböző okokból nem az általuk anyanyelvüknek tekintett nyelven írnak;
-
két- és többnyelvű szerzők;
-
egynyelvű szerzők, akiknek nem a magyar az első nyelvük.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
-
a Magyarországot politikai, gazdasági, családi stb. okokból elhagyó emigráns és menekült szerzők;
-
az emigránsok gyermekeinek vagy unokáinak generációjához tartozó szerzők, akiknek többsége már Magyarországon kívül szocializálódott;
-
olyan szerzők, akik nem azonosulnak egyetlen nemzettel vagy nyelvvel sem, több országban nőttek fel, és több kultúrához, köztük a magyarhoz is kötődnek;
-
azok a szerzők, akik Magyarországon kívül születtek és élnek, abban az országban, ahonnan egyik szülőjük származik;
-
az úgynevezett határon túli magyarok.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
| 1 | „W świecie współczesnym nie ma już kultur istniejących osobno, odrębnie, za siedmioma górami, w izolacji. Każda kultura jest obecnie, choć w różnym stopniu – zapośredniczona, hybrydyczna, naznaczona eklektyzmem.”: Ryszard Kapuściński, Lapidarium II (Warszawa: Czytelnik, 1995), 151. Itt és a továbbiakban, ha másként nem szerepel, a fordításokat a jelen kötet szerzője készítette. |
| 2 | Marek Stanisław Szczepański, „Społeczności lokalne i regionalne a ład kontynentalny i globalny”, in Kręgi integracji i rodzaje tożsamości, szerk. Włodzimierz Wesołowski és Jan Włodarek (Warszawa: Wydawnictwo Naukowe Scholar, 2005): 128. |
| 3 | Arianna Dagnino, „Global Mobility, Transcultural Literature, and Multiple Modes of Modernity”, Transcultural Studies, sz. 2 (2013), https://doi.org/10.11588/TS.2013.2.9940. |
| 4 | Dagnino, Uo. |
| 5 | Jerzy Nikitorowicz és Marta Guziuk-Tkacz, „Wielokulturowość – międzykulturowość – transkulturowość w kontekście pedagogicznym”, Edukacja Międzykulturowa 15, sz. 2 (2021): 27, https://doi.org/10.15804/em.2021.02.01. |
| 6 | Uo. |
| 7 | Uo. |
| 8 | Clifford Geertz és F. Clark Howell, „The Transition to Humanity”, in Horizons of Anthropology, kiad., szerk. Sol Tax (New York: Routledge, 2017), https://doi.org/10.4324/9780203789841. |
| 9 | Ralph L. Holloway, „Culture: A Human Domain”, Current Anthropology 33, sz. 1 (1992): 47–64, https://doi.org/10.1086/204018. |
| 10 | Maciej Falski, „Transcultural Experience and Multiple Biographies as a Research Topic”, Colloquia Humanistica, sz. 3 (2014. december): 11–24, https://doi.org/10.11649/ch.2014.016. |
| 11 | Heinz Antor és Rüdiger Ahrens, szerk., From Interculturalism to Transculturalism: Mediating Encounters in Cosmopolitan Contexts, Anglistische Forschungen 405 (Heidelberg: Winter, 2010). |
| 12 | Wolfgang Welsch, „Transculturality: The Puzzling Forms of Cultures Today”, in Spaces of Culture: City, Nation, World, szerk. Mike Featherstone és Scott Lash (London: SAGE Publications Ltd, 1999), https://doi.org/10.4135/9781446218723.n11. |
| 13 | Arjun Appadurai, Modernity at Large: Cultural Dimensions of Globalization, Public Worlds 1 (Minneapolis, Minn.: University of Minnesota Press, 1996), 46. |
| 14 | Edward W. Said, Kultura i imperializm, ford. Monika Wyrwas-Wiśniewska, (Kraków: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, 2009), 382. |
| 15 | Lásd például: Lénárt Tamás, „The Fragility of the Mother Tongue: Language as Exercise and Enemy in the Works of Agota Kristof”, Central European Cultures 4, sz. 2 (2024. december 11.): 99–108; https://doi.org/10.47075/CEC.2024-2.05; Strickland-Pajtók Ágnes, „Migráció és irodalom – magyar bevándorlók a kortárs brit prózában (Charlotte Mendelson Almost English és Linda Grant The Clothes on Their Backs című regényének interkulturális olvasata)”, Kalligram, sz. 3 (2018): 52–55; Toldi Éva, „Transznyelvűség, műfordítás, kánon”, Hungarológiai Közlemények 20, sz. 3 (2019. december 10.): 93–105, https://doi.org/10.19090/hk.2019.3.93-105; Földes Györgyi, „»Kantaje« ‒ translinguisme et transmédialité dans l’œuvre de Katalin Molnár”, Acta Philologica, sz. 61 (2023) (2023. december 29.): 21–33, https://doi.org/10.7311/ACTA.61.2023.3. A magyar nyelvű transzkulturális kutatások helyzetének részletesebb tárgyalását lásd a 1.2. fejezetben. |
| 16 | Kiemelten fontos Toldi Éva munkássága, aki több éve foglalkozik a transzlingvizmus jelenségével, elsősorban – de nem kizárólagosan – a magyar kulturális háttérrel rendelkező szerzők német nyelvű műveivel összefüggésben (lásd pl. Toldi Éva, Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat [Újvidék: Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2024]), valamint Blomqvist Tünde monográfiája a svédországi magyar származású írók munkásságáról (Blomqvist Tünde, Két szék között: szépírók magyar nyelvi háttérrel Svédországban (1945-2015) [Marosvásárhely: Lector, 2021]). |
| 17 | Lásd például: Arianna Dagnino, Transcultural Writers and Novels in the Age of Global Mobility (Purdue University Press, 2015), https://doi.org/10.2307/j.ctv15wxqk8; Dagmar Reichardt és Nora Moll, szerk., Italia transculturale: il sincretismo italofono come modello eterotopico, Civiltà italiana, terza serie, 26 (Congresso A.I.P.I, Firenze: Franco Cesati editore, 2018); Chiara Mengozzi, Narrazioni contese: vent’anni di scritture italiane della migrazione, 1a ed, Lingue e letterature Carocci 156 (Roma: Carocci, 2013); Martha Kleinhans és Richard Schwaderer, Transkulturelle italophone Literatur (Würzburg: Koenigshausen & Neumann, 2013); Angela Landolfi, Identità ibride: percorsi letterari e transdisciplinari in contesti post-migratori e postcoloniali in Italia e in Francia (Avellino: Edizioni Sinestesie, 2019); Rebecca L. Walkowitz, Born Translated: The Contemporary Novel in an Age of World Literature, Literature Now (New York: Columbia University Press, 2015). |