Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Irínyi József, a fiatal újságíró

Irínyi az 1840-es évek elejétől rendszeresen publikált különböző folyóiratokban. Először az Athenaeum című lapnál kapott állást, külföldi utazásait befejezve pedig 1844-től a Pesti Hírlap munkatársa lett. Az Ellenőrben közölt politikai és jogi témájú, valamint a Pesti Divatlapban lehozott olykor kíméletlen kritikái hamar szélesebb körben is ismerté tették. Már a Honderüben 1847-ben részletekben megjelentetett Irodalmi ABC szerkesztői is úgy ítélték, hogy Irínyi önálló szócikket érdemelt ki.1 A rövid bemutató szerzője Irínyit a legfiatalabb generációhoz sorolta, de kiemelte, hogy elhatárolódik a szélsőségesektől. Már itt is megjegyezték „metszően éles” stílusát, és utaltak egy Vahot Imrével történő esetre is, amikor Irínyi megsemmisítő stílusban kritizálta Vahotot: „[…] szűklátókörű és egyoldalu provincialismus megtestesülése, ki gyakran azt sem látszik tudni, hogy Európában van.”2 Noha Irínyi írói stílusának bemutatása során a szócikk szerkesztője sem marad adós a kritikával, azt azonban kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a bemutatott publicista a szabadelvű párthoz tartozott, a mérsékelt irány korlátai között maradt és „minden aljast gyülöl”. A francia kultúra iránti rajongását már itt közismertnek tekintették.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero