4.1. Megfigyelésen alapuló módszerek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p1 (2025. 04. 03.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p1)
A különböző érzelemkifejezések (arckifejezés, testtartás, gesztusok) mérése történhet spontán vagy kiváltott érzelmi helyzetekben alkalmazott megfigyeléssel, a nem verbális csatornák vizsgálatával vagy kultúrközi kutatásokkal. Ily módon lehetővé válik az érzelemkifejezés egyediségének, univerzalitásának, folyamatának nyomon követése nemcsak egy adott személyre vonatkozóan, hanem kulturális kontextusban is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p2 (2025. 04. 03.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p2)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__16/#m1250kiaek_14_p2)
A viselkedéses tendenciák (pl. az öröm megközelítést vagy a düh agressziót kiváltó) hatásának vizsgálata spontán vagy kísérletileg megteremtett helyzetek megfigyeléséből állhat. Ezek a módszerek azonban magukban hordozzák a megfigyelői torzítás viselkedés- és eredménymódosító hatását.