4.3.1. Központi idegrendszeri eljárások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__23/#m1250kiaek_21_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__23/#m1250kiaek_21_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__23/#m1250kiaek_21_p1)
Ebben a fejezetben összefoglaljuk azokat a módszereket és vizsgálóeljárásokat, amelyek az érzelemkutatásokban általában azon alapulnak, hogy az érzelemkiváltó képeket (és semleges képeket) vizuális ingerként alkalmazzák és rögzítik az ingerekre adott idegrendszeri működés idői és/vagy téri jellemzőit. A kutatások egy részében passzív észlelési helyzetben alkalmazzák a képeket. Ekkor a vizsgálatban részt vevő személynek nincs más feladata, mint figyelni a képekre és természetes módon reagálni rájuk (pl. nem kell törekednie arra, hogy elnyomja vagy megváltoztassa a kialakult érzelmi reakciót, mint például az érzelemszabályozást igénylő feladatokban). Más kutatásokban egy konkrét feladathelyzetben (paradigmában) alkalmazzák a képeket (pl. Go/No go feladat, érzelmi Stroop feladat, dot probe, előfeszítéses /priming/ feladatok) a vizsgálandó jelenség függvényében. Ilyenkor a válaszlatencia, a helyes és téves válaszok száma is fontos adattal szolgál a kutatók számára.