Deák Anita: Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban • Elméleti és gyakorlati kézikönyv
›
1. Előszó

1. Előszó

„Az embernek érzelmekre is szüksége van,
mert gyengédség és szeretet nélkül
az élet csupán afféle lélektelen gépezet.”
(Victor Hugo)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társas helyzetek megértése nem egyszerű feladat. Jelzéseket küldünk a másik fél felé, fogadjuk és értelmezzük azokat, esetenként félreértjük a felénk érkező üzeneteket. Ilyen „üzenetek” az érzelmek is, ahol az arckifejezés, a testtartás és a hang egyaránt kifejezheti, miként érezzük magunkat, és ezáltal támpontokat adhatnak a helyzetnek megfelelő viselkedés kialakításához. Szomorú arc láttán nagyobb valószínűséggel történik empatikus, vigasztaló közeledés, míg dühös arckifejezést észlelve félelemmel, ijedtséggel és a dühös személytől való távolságtartással reagálhat az egyén. Ugyanakkor, a mosolygó arc látványa bennünket is jókedvre deríthet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érzelmek nemcsak a személyközi helyzetek megértését segítik a kommunikáció révén, hanem információt nyújtanak a személyen belüli (intraperszonális) állapotokról is, segítve ezzel a környezeti ingereknek leginkább megfelelő válasz kialakítását. Ez egy ősi mechanizmus, amely nagy evolúciós haszonnal bírt, hiszen a táplálék megszerzése, a szexuális partnerhez való közeledés az egyén és/vagy a faj túlélését jelentette. Ugyanakkor, a fenyegető ingerek észlelése olyan készültségi állapotot eredményezett a szervezetben, ami lehetővé tette a menekülést vagy a támadást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak olyan ingerek (tárgyak, személyek, helyzetek), amelyek hasonló reakciót váltanak ki az emberekből, míg más esetben jelentős különbségek vannak az egyének között, ki mit tart kellemesnek, undorítónak vagy félelemkeltőnek. Egy támadó kutya vagy romlott étel látványa általában negatív érzelmeket kelt, egy állatkölyök többnyire mosolyt csal az arcunkra, míg a vitorlázás egyeseknek örömet jelent, másoknak a tengeribetegséggel kapcsolatos félelmet hívja elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érzelem tehát számos célt szolgáló szubjektív jelenség, amit kísérhetnek gondolatok, vannak látható (vagy leplezhető) jegyei a testünkön, tükröződik a viselkedésünkben. Fontos kérdés azonban, hogyan vizsgálható tudományos módszerekkel és eszközökkel. Hogyan teljesül az érzelem esetében a tudománnyal szemben támasztott objektivitás? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az érzelem mint szubjektív jelenség a tudományos vizsgálódás tárgya legyen? Alkalmazhatóak-e egységes, elméleti nézőponttól független (paradigmatikus) módszerek, vagy az elméleti megközelítés erőteljes hatást gyakorol arra, milyen módon és milyen eszközzel ragadjuk meg az érzelmeket, azaz „tesszük mérhetővé”?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a könyvben egyaránt hangsúlyt kapnak az érzelmekkel kapcsolatos elméleti megfontolások és az érzelmekkel kapcsolatos kutatások módszertani ismérvei. A könyvben található ismeretek három fő részre tagolhatók, három pillér mentén szerveződnek, így szándékunk szerint a könyv elméleti, módszertani és gyakorlati oldalról segíti a téma iránt érdeklődő olvasókat. A három fő rész: 1. elméleti megfontolások (1-3. fejezetek); 2. standard módszerek (4-6. fejezetek); 3. kutatási eredmények és gyakorlati tanácsok (7-10. fejezetek).
 

1.1. Elméleti megfontolások

1.2. Standard módszerek

1.3. Gyakorlati szempontok

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave