Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

6.1. Az IAPS elméleti háttere

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az International Affective Picture System (IAPS) elméleti hátterét nyújtó „kétfázisos motivációs rendszer” (Bradley és Lang, 2007b, 2007c; Lang és mtsai, 2005) az érzelmek dimenzionális elméletei közé tartozik. Ez a szemlélet nem diszkrét érzelmi kategóriák mentén (pl. öröm, düh, félelem stb.) írja le az érzelmi élményeket, hanem két vagy több dimenzió segítségével. Elsődleges dimenziónak számít a hedonikus érték, amelyre a továbbiakban kellemesség vagy valencia néven hivatkozunk. A valencia jelzi az adott érzelmi élmény kellemes vagy kellemetlen voltát. A másik fontos dimenzió megmutatja az érzelmi élmény erősségét, intenzitását, arousal kiváltó értékét. A továbbiakban arousal vagy intenzitás dimenzióként utalunk rá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érzelmek dimenzionális megközelítése elsőként Wilhelm Wundt (1896/1897) írásaiban jelenik meg. Wundt feltételezi, hogy egy adott inger érzelmi jelentése három alapvető dimenzió mentén ragadható meg: kellemesség – kellemetlenség, serkentettség – gátlás, feszültség – ellazulás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Később Osgood (1962) hasonló eredményekre jutott, amikor arra kérte kísérlete résztvevőit, hogy ingereket ítéljenek meg kétpólusú skálákon. Az általa kapott három faktort „érték” (jó – rossz; kellemes – kellemetlen; pozitív - negatív), „erő” (erős – gyenge; nehéz – könnyű; kemény – lágy) és „aktivitás” (gyors – lassú, aktív – passzív; izgatott – nyugodt) faktornak nevezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mehrabian és Russel az 1970-es években különböző képi ingerek értékelésére kifejlesztik a szemantikus differenciál skálát (Russel és Mehrabian, 1977). Az eljárás során tizennyolc melléknévpár segítségével történik a megítélés. Az értékelés eredményeként a megítélt szavak elhelyezhetők egy háromdimenziós szemantikus térben. Verbális módszerről lévén szó, ez az eljárás nehezen alkalmazható a különböző kultúrák összehasonlító vizsgálatához különböző nyelvi és fordítási nehézségek miatt (Bradley és Lang, 2007b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érzelmek dimenzionális szemléletének követői egyetértenek abban, hogy egy érzelmi esemény lehet jó vagy rossz, pozitív vagy negatív, kellemes vagy kellemetlen, illetve előidézhet megközelítő vagy elkerülő viselkedést. Ez a feltevés adott alapot a kétfázisos motivációs-érzelmi modellek kialakulásához (Bradley és Lang, 2007b; Gray, 1994; Lang, 1995; Lang és mtsai, 1990; Pizzagalli és mtsai, 2003). A bifázisos modellek szerint az érzelmi jelzésekből olyan viselkedéses tendenciákra lehet következtetni, mint a megközelítés vagy az elkerülés. Ezek a cselekvési mintázatok motivációs alapon szerveződnek, és kultúrától függetlenül léteznek. A megközelítő rendszer felelős az appetitív viselkedés és a megközelítéssel kapcsolatos pozitív érzelmi állapotok kialakításáért. A pozitív állapot általában a kívánt cél megközelítésekor jön létre. Ezzel szemben, az elkerülő rendszer felelős az averzív ingerek elkerüléséért és a visszahúzódással kapcsolatos negatív érzelmi állapotok létrejöttéért. Például a félelem és az undor egyaránt a nem kívánatos helyzetektől tartja távol az organizmust. Az evolúció során e két rendszer kialakulása és fennmaradása adaptív értékkel bír, hozzájárul az egyén és a faj fennmaradásához azáltal, hogy szabályozza a környezettel folytatott interakciókat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti két rendszeren alapuló bifázisos modell gondolata Konorski 1967-es munkájában jelenik meg először (idézi Lang, 1995). Konorski megkülönböztet két típusú, megtartó/megőrző (preservative) és védekező (protective) reflexet. Az első típusba olyan viselkedési elemeket sorol, mint például a táplálkozás, a szaporodás és az utódgondozás, míg a védekező reflexek célja a veszélyt okozó ágenstől való elhúzódás vagy annak elutasítása. Dickenson és Dearing (1979 idézi Lang, 1995) továbbfejlesztik Konorski modelljét, akik az averzív és attraktív rendszert különböztették meg egymástól. A két rendszer működésében az a közös elem, hogy feltétlen ingerek hozzák azokat működésbe, továbbá a rendszerek kölcsönösen gátló hatást fejtenek ki egymásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Peter Lang bifázisos modellje (Lang és mtsai, 1990; Lang, 1995; Bradley és mtsai, 2001) szintén két alapvető motivációs rendszert tételez fel: egy megközelítő és egy elkerülő/védekező rendszert. Lang és munkacsoportja önbeszámolón alapuló eljárásokkal, pszichofiziológiai és agyi képalkotó eljárásokkal végzett kísérletekkel támasztja alá modellük érvényességét. Mielőtt a két rendszer működését bizonyító pszichofiziológiai kísérleti eredményekre rátérünk, ismertetjük a szerzők által kialakított önbeszámolón alapuló értékelési eljárást. Általánosságban elmondható, hogy a fenti motivációs rendszerek működése két mutatóval írható le: az iránnyal és az erősséggel. A viselkedési tendencia megmutatja az irányt, vagyis azt, hogy az inger felé történik-e elmozdulás vagy az ingertől való eltávolodás a jellemző. Az első esetben a megközelítő rendszer aktivitására következtethetünk, míg a második esetben az elkerülő/védekező rendszer működése jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lang és munkatársai a két motivációs rendszert összefüggésbe hozzák a fentiekben tárgyalt kellemesség (valencia) és intenzitás (arousal) dimenziókkal. Egy-egy érzelemkiváltó inger megítélésekor a kellemesség vagy kellemetlenség értéke megmutatja, hogy a megközelítő vagy az elkerülő rendszer lépett-e működésbe, az érzelmi élmény intenzitása pedig a rendszer aktivációjának mértékével függ össze (Bradley és munkatársai, 2001).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave