6.1. Az IAPS elméleti háttere
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p1 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p1)
Az International Affective Picture System (IAPS) elméleti hátterét nyújtó „kétfázisos motivációs rendszer” (Bradley és Lang, 2007b, 2007c; Lang és mtsai, 2005) az érzelmek dimenzionális elméletei közé tartozik. Ez a szemlélet nem diszkrét érzelmi kategóriák mentén (pl. öröm, düh, félelem stb.) írja le az érzelmi élményeket, hanem két vagy több dimenzió segítségével. Elsődleges dimenziónak számít a hedonikus érték, amelyre a továbbiakban kellemesség vagy valencia néven hivatkozunk. A valencia jelzi az adott érzelmi élmény kellemes vagy kellemetlen voltát. A másik fontos dimenzió megmutatja az érzelmi élmény erősségét, intenzitását, arousal kiváltó értékét. A továbbiakban arousal vagy intenzitás dimenzióként utalunk rá.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p2 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p2)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p2)
Az érzelmek dimenzionális megközelítése elsőként Wilhelm Wundt (1896/1897) írásaiban jelenik meg. Wundt feltételezi, hogy egy adott inger érzelmi jelentése három alapvető dimenzió mentén ragadható meg: kellemesség – kellemetlenség, serkentettség – gátlás, feszültség – ellazulás.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p3 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p3)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p3)
Később Osgood (1962) hasonló eredményekre jutott, amikor arra kérte kísérlete résztvevőit, hogy ingereket ítéljenek meg kétpólusú skálákon. Az általa kapott három faktort „érték” (jó – rossz; kellemes – kellemetlen; pozitív - negatív), „erő” (erős – gyenge; nehéz – könnyű; kemény – lágy) és „aktivitás” (gyors – lassú, aktív – passzív; izgatott – nyugodt) faktornak nevezte.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p4 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p4)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p4)
Mehrabian és Russel az 1970-es években különböző képi ingerek értékelésére kifejlesztik a szemantikus differenciál skálát (Russel és Mehrabian, 1977). Az eljárás során tizennyolc melléknévpár segítségével történik a megítélés. Az értékelés eredményeként a megítélt szavak elhelyezhetők egy háromdimenziós szemantikus térben. Verbális módszerről lévén szó, ez az eljárás nehezen alkalmazható a különböző kultúrák összehasonlító vizsgálatához különböző nyelvi és fordítási nehézségek miatt (Bradley és Lang, 2007b).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p5 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p5)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p5)
Az érzelmek dimenzionális szemléletének követői egyetértenek abban, hogy egy érzelmi esemény lehet jó vagy rossz, pozitív vagy negatív, kellemes vagy kellemetlen, illetve előidézhet megközelítő vagy elkerülő viselkedést. Ez a feltevés adott alapot a kétfázisos motivációs-érzelmi modellek kialakulásához (Bradley és Lang, 2007b; Gray, 1994; Lang, 1995; Lang és mtsai, 1990; Pizzagalli és mtsai, 2003). A bifázisos modellek szerint az érzelmi jelzésekből olyan viselkedéses tendenciákra lehet következtetni, mint a megközelítés vagy az elkerülés. Ezek a cselekvési mintázatok motivációs alapon szerveződnek, és kultúrától függetlenül léteznek. A megközelítő rendszer felelős az appetitív viselkedés és a megközelítéssel kapcsolatos pozitív érzelmi állapotok kialakításáért. A pozitív állapot általában a kívánt cél megközelítésekor jön létre. Ezzel szemben, az elkerülő rendszer felelős az averzív ingerek elkerüléséért és a visszahúzódással kapcsolatos negatív érzelmi állapotok létrejöttéért. Például a félelem és az undor egyaránt a nem kívánatos helyzetektől tartja távol az organizmust. Az evolúció során e két rendszer kialakulása és fennmaradása adaptív értékkel bír, hozzájárul az egyén és a faj fennmaradásához azáltal, hogy szabályozza a környezettel folytatott interakciókat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p6 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p6)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p6)
A fenti két rendszeren alapuló bifázisos modell gondolata Konorski 1967-es munkájában jelenik meg először (idézi Lang, 1995). Konorski megkülönböztet két típusú, megtartó/megőrző (preservative) és védekező (protective) reflexet. Az első típusba olyan viselkedési elemeket sorol, mint például a táplálkozás, a szaporodás és az utódgondozás, míg a védekező reflexek célja a veszélyt okozó ágenstől való elhúzódás vagy annak elutasítása. Dickenson és Dearing (1979 idézi Lang, 1995) továbbfejlesztik Konorski modelljét, akik az averzív és attraktív rendszert különböztették meg egymástól. A két rendszer működésében az a közös elem, hogy feltétlen ingerek hozzák azokat működésbe, továbbá a rendszerek kölcsönösen gátló hatást fejtenek ki egymásra.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p7 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p7)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p7)
Peter Lang bifázisos modellje (Lang és mtsai, 1990; Lang, 1995; Bradley és mtsai, 2001) szintén két alapvető motivációs rendszert tételez fel: egy megközelítő és egy elkerülő/védekező rendszert. Lang és munkacsoportja önbeszámolón alapuló eljárásokkal, pszichofiziológiai és agyi képalkotó eljárásokkal végzett kísérletekkel támasztja alá modellük érvényességét. Mielőtt a két rendszer működését bizonyító pszichofiziológiai kísérleti eredményekre rátérünk, ismertetjük a szerzők által kialakított önbeszámolón alapuló értékelési eljárást. Általánosságban elmondható, hogy a fenti motivációs rendszerek működése két mutatóval írható le: az iránnyal és az erősséggel. A viselkedési tendencia megmutatja az irányt, vagyis azt, hogy az inger felé történik-e elmozdulás vagy az ingertől való eltávolodás a jellemző. Az első esetben a megközelítő rendszer aktivitására következtethetünk, míg a második esetben az elkerülő/védekező rendszer működése jelenik meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p8 (2025. 01. 04.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p8)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2025. 01. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__50/#m1250kiaek_48_p8)
Lang és munkatársai a két motivációs rendszert összefüggésbe hozzák a fentiekben tárgyalt kellemesség (valencia) és intenzitás (arousal) dimenziókkal. Egy-egy érzelemkiváltó inger megítélésekor a kellemesség vagy kellemetlenség értéke megmutatja, hogy a megközelítő vagy az elkerülő rendszer lépett-e működésbe, az érzelmi élmény intenzitása pedig a rendszer aktivációjának mértékével függ össze (Bradley és munkatársai, 2001).