6.3. Az affektív tér jellemzői
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p1)
A korábbiakban utaltunk rá, hogy a dimenzionális szemlélet képviselői egyetértenek abban, hogy a két legfontosabb faktor a valencia és az arousal. E két dimenzió meghatároz egy „affektív teret”. Mivel valamennyi IAPS-kép megítélésekor rendelkezésre állnak a valencia- és az arousalértékek átlagai, így megvizsgálható a képek affektív térben történő elrendeződése. Az arousalértékeket a X tengelyen, míg a kellemesség értékeket az Y tengelyen jelölve Lang jellegzetes „bumeráng” alakzatot kapott (Bradley és munkatársai, 2001) (12. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_12 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_12)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_12)
12. ábra. Az IAPS-képek eloszlása jellegzetes bumeráng alakzatot formál a kellemesség és arousal dimenziókra adott értékek átlagai alapján
(Bradley és mtsai, 2001 nyomán)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p4)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p4)
Az affektív tér bal oldalán az alacsony arousalt kiváltó értékkel rendelkező képek helyezkednek el, míg a jobb oldalon a magas arousalt kiváltó ingerek két csoportra oszlanak. A felső részen találhatók a kellemesnek ítélt képek, míg az affektív tér alsó felében a kellemetlen képek helyezkednek el. Bradley és munkatársai (2001) két regressziós egyenest illesztettek a ponthalmazra, és feltételezésük szerint a bumeráng felső része a megközelítő rendszernek, míg az alsó rész az elkerülő/védekező rendszernek feleltethető meg. A megközelítő rendszert olyan ingerek aktiválják, amelyeket a megítélők kellemesnek tartanak, az intenzitásuk azonban a nyugodt állapottól a felfokozott állapotig nagy szórást mutat. Az elkerülő rendszert aktiváló kellemetlen ingerek a bumeráng alsó száránál találhatók, szintén nagy szórást mutatva az arousal mentén. Amennyiben az elkerülő- és a megközelítő rendszer aktivációja is gyenge (az inger nem rendelkezik sem negatív, sem pozitív töltettel), valamint az arousal szint is alacsony, abban az esetben az adott ingert semlegesnek tartjuk, vagy nem tekintjük érzelemmel telinek. Ilyenkor az organizmus nem mutat aktivációt, sem elkerülő-, sem megközelítő viselkedés nem jelenik meg. Viselkedéses reakció hiányában az energia mozgósítása csekély mértékű. Amennyiben valamelyik motivációs rendszer aktivációja megnő, az arousal szint is emelkedik, ezzel jelezve a szervezet számára a fokozott figyelmi- és cselekvéses készenléti állapot szükségességét (Bradley és Lang, 2007b).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p5 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p5)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_50_p5)
Az affektív állapotok önbeszámolón alapuló megítélésének módszerével kapott kísérleti eredmények (Bradley és Lang, 2007b, 2007c) szintén a bifázisos modell létjogosultságát támasztják alá. Különböző érzelmi ingerek (képek, hangok, szavak és szövegrészletek) kellemesség- és intenzitás mentén történő megítélése hasonló eredményt hozott (13. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_13 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_13)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__52/#m1250kiaek_fig_13)
13. ábra. Érzelemkiváltó hangokra (bal oldali ábra) és szavakra adott értékek (jobb oldali ábra) eloszlása hasonló a kellemesség és arousal által meghatározott affektív térben
(Bradley és mtsai, 2007b nyomán)