6.5. Nemzetközi kitekintés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p1)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p1)
Egy 2023-ban megjelent összefoglaló tanulmány (Branco és mtsai, 2023) kiváló áttekintést nyújt az IAPS képi ingeranyag nemzetközi elterjedéséről, népszerűségéről az elmúlt közel két évtized alatt megjelent 69 tanulmány tükrében. Az IAPS nemzetközi alkalmazását mutatja az a tény, hogy 26 országból elérhetők kutatási adatok. Az Amerikai Egyesült Államokban tíz tanulmány született, Brazíliában kilenc, Németországban hat, Argentínában, Finnországban és Spanyolországban öt, Chilében, Kínában, Kolumbiában, Mexikóban, Marokkóban és a Koreai Köztársaságban három, Japánba kettő, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Indiában, Izraelben, Litvániában, Malajziában, Portugáliában, Szerbiában, Dél-Afrikában, Svájcban, Törökországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy. A kutatásokban összesen közel 20.000 fő vett részt, átlagéletkoruk 28,67 év volt. A résztvevők 53%-a nő volt, 36%-uk férfi, 11%-nál nem elérhető ez az információ. Az életkort tekintve legnagyobb részben (88%) felnőttek körében történt az adatfelvétel, kisebb arányban vettek részt idősek (20,28%), kamaszok és gyermekek (7,25%). A fiatal felnőtt résztvevők általában egyetemisták voltak (döntően pszichológia szakosok).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p2)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p2)
A vizsgált tanulmányok 30%-ában a képekre adott szubjektív válaszokat összevetették az érzelmi-hangulati élet jellemzőivel (pl. pozitív és negatív affektusokkal, depresszióval, szorongással), személyiségvonásokkal (pl. BIG5 dimenziókkal, jutalmazásra és büntetésre való érzékenységgel), kognitív képességekkel (pl. figyelem, intelligencia, végrehajtó funkciók).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p3 (2024. 12. 22.)
Chicago
Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p3)
APA
Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1250kiaek__54/#m1250kiaek_52_p3)
Minimum 15, maximum a teljes képanyag került bemutatásra, de jellemzően egy 60 képből álló reprezentatív ingeranyagot használtak a vizsgálatokban. A 60 kép kiválasztásának szempontjait részletesen ismertetjük a 7.1 fejezetben. A képek bemutatása csoportosan vagy egyénileg zajlott, az értékelés dimenzionálisan történt a SAMU-skálák segítségével (lásd 6.2 fejezet). A kutatások kb. 16%-ában azonban nem a három affektív dimenzión, hanem az ekman-i érzelmi kategóriák mentén rögzítették a válaszokat.