Az International Affective Picture System (IAPS) érzelmi állapotok kiváltására alkalmas vizuális ingerek gyűjteménye. Az IAPS hátterét képező bifázisos modell a dimenzionális érzelem-elméletek közé tartozik. Kísérleti eredmények alátámasztják, hogy a két alapvető érzelmi dimenzió, amely mentén az érzelmi állapotok leírhatók: a kellemesség (valencia) és az intenzitás (arousal). E két dimenzió által meghatározott affektív térben sajátos bumeráng alakú elrendeződést mutatnak az ingerek, illetve a kísérleti személyek által az ingerekre adott szubjektív megítélések. A bumeráng alakzat nemcsak vizuális ingerek megítélésekor tapasztalható, hanem akusztikus ingerek, érzelemkiváltó szavak és szövegek bemutatásakor egyaránt. Az eloszlásra illeszthető két regressziós egyenes megerősíti a bifázisos modellt, miszerint két alapvető motivációs rendszerre épülnek az affektív élmények: a megközelítő- és az elkerülő rendszerekre. A megközelítő rendszer felelős az appetitív viselkedésért és a megközelítéssel kapcsolatos pozitív érzelmi állapotok kialakításáért. A pozitív állapot általában a kívánatos cél megközelítésekor jön létre. Az elkerülő rendszer az averzív ingerek elkerülését és a visszahúzódással kapcsolatos negatív érzelmi állapotokat szabályozza. A megközelítő- és az elkerülő rendszer működését önbeszámolón alapuló módszerekkel, pszichofiziológiai és agyi képalkotó eljárásokkal készült vizsgálati eredmények egyaránt alátámasztják. Az érzelmi élmény két attribútuma közül a szubjektív értékelésben a valencia a meghatározó: értelemszerűen a kellemes ingerekhez társul a legmagasabb kellemességi mutató, a kellemetlen ingerekhez pedig a legalacsonyabb. Az arousal tekintetében a kellemes és kellemetlen képek között nincsen különbség, viszont mindkettő szignifikánsan különbözik a semleges ingerektől. Ezzel ellentétben, a fiziológiai mutatókra inkább az arousalnak van hatása, a kellemességnek kevésbé. A bőrellenállást tekintve a magas aktivációs szintet kiváltó képek erőteljes hatást mutatnak függetlenül attól, hogy azok kellemesek vagy kellemetlenek. A megrezzenési reakció azonban kisebb mértékű a kellemes ingerek esetében. Az agy elektrofiziológiai- és hemodinamikai válaszai alapján elmondható,. hogy a P300-as és az inger bemutatását követően 600 msec-mal megjelenő késői lassú hullám (SW) komponensek az érzelmi ingerek intenzitásával kapcsolatos agyi válaszok. A képek tartalmának hatása 200-300 msec-mal az inger bemutatását követően jelenik meg, és 300-400 msec körül éri el a csúcspontját. Ez a jelenség a pozitív képek esetében mutatható ki. A negatív képekre adott válaszok 400-700 msec körül válnak el szignifikánsan a semleges ingerekre adott reakcióktól.