Deák Anita: Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban • Elméleti és gyakorlati kézikönyv
›
7. Hazai kísérletsorozat az IAPS képi ingeranyag megbízhatóságának és érvényességének megállapítására
›
7.4. Az érvényesség vizsgálata kérdőíves adatokkal felnőttek körében
›
7.4.2. Képcsoportonkénti mutatók a kérdőívek tükrében

7.4.2. Képcsoportonkénti mutatók a kérdőívek tükrében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pozitív képek kellemességének megítélése enyhe negatív korrelációt mutatott a STAI pontszámmal (r = −0,21; p < 0,05), valamint enyhe pozitív kapcsolatot a PANAS pozitivitás alskálával (r = 0,31; p < 0,01). Azaz, a személyek annál kellemesebbnek ítélték meg a képeket, minél alacsonyabb volt a szorongásszintjük, illetve minél pozitívabb érzelemvilág jellemezte őket. A pozitív képek által kiváltott érzelmek feletti kontroll enyhe negatív korrelációban volt a szorongással (r = −0,25; p < 0,05). Más szavakkal, minél magasabb volt a vizsgálati személy szorongásszintje, annál kevésbé érezte azt, hogy uralni tudja az érzelmeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negatív képcsoportra vonatkozó valencia és arousal mutatók nem korreláltak a kérdőívekkel. A kontrollálás mutató azonban enyhe mértékben negatívan együtt járt a szorongással (r = −0,22; p < 0,05) és pozitívan a szubjektív boldogsággal (r = 0,21; p < 0,05). Ezt azt jelenti, hogy minél erősebb volt a megélt szorongás mértéke, annál alacsonyabb volt az érzelmek feletti kontroll élménye, valamint a boldogság érzésének növekedésével együtt nőtt a kontroll élménye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szociális tartalmú semleges képek esetében mutatkozott a legtöbb korreláció. Az arousal negatívan korrelált a CES-D értékkel (r = −0,26; p < 0,05) és pozitívan a PANAS pozitivitás skálájával (r = −0,31; p < 0,01). Másképpen fogalmazva, minél magasabb depressziópontszám jellemezte a vizsgálati személyeket, annál kevésbé intenzívnek tartották a látott társas ingereket, annál kevésbé váltak feszültté a látottak alapján. A kontrollálás mutató negatívan korrelált a szorongással (r = −0,24; p < 0,05), a depresszióval (r = −0,26; p < 0,05) és a PANAS negativitás alskálával tendencia jelleggel (r = −0,21; p = 0,052), valamint pozitívan a szubjektív boldogság mértékével (r = 0,23; p < 0,05). Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt a szorongás, a depresszió mértéke vagy negatív érzelmi túlsúly jellemezte az egyént, annál gyengébb volt az érzések feletti kontroll élménye. (Emlékeztetőül, a képek olyan társas helyzeteket ábrázoltak, ahol a képen látott érzelmi állapot esetenként negatív címkét is kaphat, pl. dühös nő, szomorú kislány).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyakat ábrázoló semleges képek által kiváltott arousal pozitívan korrelált a PANAS pozitivitás alskálájával (r = 0,26; p < 0,05). Tehát, a nagyobb mértékű aktivitás, pozitivitás együtt járhatott azzal, hogy a résztvevők érdekesnek, izgalmasnak találták a semleges ingereket is. A kontrollálás dimenzión kapott eredmények hasonlóan alakultak a szociális ingerekéhez. A kontrollálás dimenzión kapott értékek alacsony mértékű negatív összefüggést mutattak a szorongással (r = −0,3; p < 0,01), a depresszióval (r = −0,26; p < 0,05) és a PANAS negativitás alskálájával (r = −0,25; p < 0,05), valamint pozitívan korreláltak a szubjektív boldogság érzésével (r = 0,24; p < 0,05).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A képcsoportonkénti elemzés együttjárásokat mutatott az IAPS dimenziók és a megközelítő és elkerülő rendszer mentén szerveződő személyiségvonások között. A pozitív képcsoportra vonatkozó valencia értékei pozitív korrelációt mutattak mindkét kérdőív megközelítő alskálájával (BAS: r = 0,36 p < 0,001; BAS Hajtóerő: r = 0,36 p < 0,01; BAS Jutalom: r = 0,35 p < 0,01; SPSRQ jutalomra való érzékenység: r = 0,23 p < 0,05), és negatív korrelációt az SPSRQ büntetésre való érzékenység alskálájával (r = −0,26 p < 0,05). A pozitív képek által kiváltott érzések feletti kontroll negatívan korrelált a BIS, az SPSRQ jutalom és SPSRQ büntetés skálákkal (BIS: r = −0,21 p < 0,05; SPSRQ büntetésre való érzékenység: r = −0,24 p < 0,05; SPSRQ jutalomra való érzékenység: r = −0,23 p < 0,05). Mindez azt jelenti, hogy a jutalmazó ingerekre való fogékonyság összefüggött a képek kellemesebb megítélésével. A büntetésre való érzékenység pedig a kellemes ingerek leminősítésével járt együtt. Továbbá, minél nagyobb volt a viselkedéses rendszerek aktivációjának mértéke, annál nehezebb volt kontroll alatt tartani az érzelmet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negatív – elkerülést kiváltó – képcsoport esetében a valencia értékek együttjárást mutattak a BAS Jutalom alskálájával pozitívan (r = 0,22 p < 0,05), míg a kontrollálás dimenzió átlagai mindkét kérdőív elkerülés alskálájával negatívan (BIS: r = −0,23 p < 0,05; SPSRQ büntetésre való érzékenység: r = −0,2 p = 0,055). Más szavakkal, a vonzó ingerek megközelítésével kapcsolatos célelérő viselkedés mértéke összefüggött a valenciával oly módon, hogy a kitartás erősödésével kevésbé kellemetlen ítéletek születtek. Továbbá, minél inkább jellemző volt a személyre az aggodalom, a passzív elkerülés és a szorongás, annál kevésbé érezte úgy, hogy kontrollt tud gyakorolni az érzései felett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A semleges szociális tartalmú képcsoport esetében a valencia pozitívan korrelált a BAS skálával, a BAS Hajtóerő és BAS Jutalom alskálákkal (BAS: r = 0,24 p < 0,05; BAS Hajtóerő: r = 0,28 p < 0,01; BAS Jutalom: r = 0,2 p = 0,055). A kontrollálás értékek negatív korrelációt mutattak a BIS és SPSRQ büntetésre való érzékenység skálákkal (BIS: r = −0,28 p < 0,01; SPSRQ büntetésre való érzékenység: r = −0,2 p = 0,055), valamint az SPSRQ jutalom alskálájával (SPSRQ jutalom: r = −0,25 p < 0,05). Tehát minél fogékonyabb volt valaki a jutalmazó ingerekre (a kérdőívek alapján), annál pozitívabbnak értékelte a társas ingereket. A kontrollálás dimenzión a fentiekhez hasonló eredmény született.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyakat ábrázoló képcsoportnál a valenciaértékek a BAS Hajtóerő és BAS Szórakozás alskálákkal tendenciajellegű együttjárást mutattak (BAS Hajtóerő: r = 0,2 p = 0,057; BAS Szórakozás: −0,2 p = 0,058). Az érzelmek feletti kontroll dimenzió ugyancsak negatívan korrelált a BIS és SPSRQ büntetés, valamint az SPSRQ jutalom alskálákkal (BIS: r = −0,23 p < 0,05; SPSRQ büntetés: r = −0,23 p < 0,05; SPSRQ jutalom: r = −0,25 p < 0,05). A tendencia szintű korreláció arra utalt, hogy az új ingerek keresésére és megközelítésére való fogékonyság együtt jár azzal, hogy a semleges ingereket is érdekesebbnek, kellemesebbnek tartjuk akkor, ha más inger nincsen jelen a környezetben. A kontroll dimenzió statisztikai mutatói egybevágtak a másik három képcsoportnál kapott eredményekkel.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave