7.6.2. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bazális ganglionok (striatum, putamen, nucleus caudatus, globus pallidum) kiemelkedő szerepet játszanak a motivációs szempontból releváns viselkedések tervezésében és elindításában. Korábban elsősorban a motoros viselkedést tekintették elsődleges szerepüknek, napjainkban azonban ez kibővült az ingerek affektív értékének meghatározásával. Egyes szerzők az agy megközelítő rendszereként azonosítják, ami nem azt jelenti, hogy ez lenne az agy „élvezeti” központja, hanem a jutalmazási és a tanulási folyamatok segítségével szabályozza a motivált viselkedést (Wager és munkatársai, 2008). Kísérletünkben vélhetően a kellemes ingerek feldolgozásával hozható kapcsolatba a bazális ganglionok aktivációja, illetve az inger valenciájának meghatározásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amygdala kitüntetett szerepet tölt be az érzelmi folyamatok szabályozásában. Gyorsan, automatikusan kiértékeli a szenzoros ingereket, dönt arról, hogy a szervezet számára kiemelt fontosságúak-e, majd – szükség esetén – mozgósítja a szervezetet. A szervezet mobilizálásával olyan folyamatok indulnak el, amelyek lehetővé teszik, hogy az organizmus minél többet tudjon meg az adott ingerről, minél pontosabb becsléseket tehessen az ingernek a jóllétre és a túlélésre vonatkozó prediktív erejéről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amygdalát gyakran hozzák összefüggésbe a félelemkondícionálással, a félelem arcról történő felismerésével (LeDoux, 1996, 2000; Whalen, 1998; Whalen és mtsai, 2001). Mindemellett az amygdala nemcsak a negatív, hanem a pozitív információ feldolgozásában is részt vesz: kiértékeli a jutalommal kapcsolatos szenzoros ingereket (Wager és munkatársai, 2008). Ezen eredmények új értelmezési keretet szolgáltattak az amygdala szerepét illetően. Az amygdala aktivációja inkább az érzelmi-motivációs szempontból kiemelkedő inger felismeréséhez kapcsolódik, mint magához a negatív tapasztalathoz (Ewbank és mtsai, 2009; Sander, 2009). Esetünkben az emocionális döntési helyzetek nagy része motivációs relevanciával bírt (étel, szexualitás, fenyegetés), ezért nem meglepő az amygdalában kapott neurális válasz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cinguláris kéreg funkcionálisan egy ventrális („affektív”) és egy dorzális („kognitív”) részre különíthető (Morris és Dolan, 2004). Az anterior cinguláris kéreg (ACC) a viszcerális, a figyelmi és az érzelmi információ integrációjának központja. Főként érzelemszabályozási feladatokat lát el azáltal, hogy a szervezet aktuális prioritásainak és céljainak függvényében alakítja a viselkedést (Bush és mtsai, 2000). Ez arra utal, hogy az ACC a tudatos érzelmi élmény és a vegetatív arousal központi idegrendszeri reprezentációjának a helye. A dorzális terület kognitív folyamatokhoz köthető (pl. diszkriminatív figyelem, kognitív monitorozás és hibadetekció). Kísérletünkben a cinguláris kéreg aktivációját azzal magyarázzuk, hogy az emocionális döntések szükségessé tették a kognitív és érzelmi folyamatok integrációját, míg a geometriai ábrák ezt nem követelték meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inzula egy multimodális szenzoros régió, mely viszcerális, gusztátoros, szomatoszenzoros, auditoros és vizuális afferensekkel egyaránt rendelkezik. Kiterjedt kapcsolatai vannak az amygdalával, a hipotalamusszal, a cinguláris kéreggel és az orbitofrontális kéreggel egyaránt. Részt vesz a váratlan, fenyegető vagy ártalmas ingerekre adott válaszok kialakításában, a kellemetlen ízérzés és az undor felismerésében, továbbá a fájdalompercepcióban (Stark és mtsai, 2007; Szily és Kéri, 2008). FMRI-kísérletünkben az inzula aktivációja nagy valószínűséggel volt köszönhető a kellemetlen ingerek feldolgozásának, hiszen a képek között szerepeltek undort kiváltók is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A prefrontális kéreg – más agyterületekkel való kiterjedt anatómiai kapcsolatai révén – visszacsatolási mechanizmusokkal modulálja a szenzoros és a kognitív feldolgozást, valamint lehetővé teszi az érzelmi ingerek értékelését és a válaszok gyors és rugalmas módosítását (Heinzel és mtsai, 2005; Szily és Kéri, 2008). Sérülése esetén a szociális képességek zavarai figyelhetők meg: például szociális érzéketlenség, gátolatlanság, impulzivitás, irritabilitás, hirtelenharagúság, hátrányos kimenetelű tevékenység következményeinek belátására való képtelenség, agresszív magatartás, továbbá sérül a jutalmazott és nem jutalmazott események közti megkülönböztetési képesség (Kállai és mtsai, 2008). Rolls (2000, 2004) szerint az orbitofrontális kéreg felelős az ingerek érzelmi-motivációs értékének megtanulásáért. Kísérletünkben a prefrontális kéreg aktivációja nem volt meglepő, hiszen sok esetben társas helyzetekkel kapcsolatos döntéseket hívtak elő a képek. Továbbá, egyetértünk azokkal az elgondolásokkal, amelyek ezt a területet az érzelemszabályozáshoz és az érzelemalapú döntési helyzetekhez kötik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalásként elmondható, hogy az fMRI-kísérletben alkalmazott két típusú döntési helyzet (emocionális vs. nem emocionális) összevetésekor az IAPS-képek megítélésekor aktivációtöbblet mutatkozott az érzelmek kialakításáért és fenntartásáért felelős agyi területeken (pl. amygdala, cinguláris kéreg, inzula, prefrontális kéreg). Az idegtudományi értelmezési keretben kapott eredmények ismeretében arra a következtetésre jutottunk, hogy az IAPS-képek alkalmasak érzelmi állapotok kiváltására.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave