James Russel híressé vált mondata úgy folytatódik, hogy: „… egészen addig, amíg nem kell megmondani, mi is az voltaképpen” (Fehr és Russel, 1984). Tény, hogy az érzelmi jelenségeket sokféleképpen csoportosíthatjuk. Elkülöníthetjük az érzelmeket a hangulatoktól, a temperamentumtól és az olyan érzetektől, mint például a fájdalom. A definíciók nagy száma és sokszínűsége jól tükrözi e jelenség összetett voltát. Az idő dimenzióját figyelembe véve érzelem alatt érthetünk egy állapotot vagy egy folyamatot. Amikor a kutatók állapotként definiálják az érzelmet, akkor olyan mentális állapotot értenek alatta, amely más mentális állapotokkal együtt vezet különböző viselkedésekhez. Amikor viszont folyamatként azonosítják, akkor az érzelmeket általában két részre osztják. A korai szakasz az inger észlelésétől a testi válasz kioldásáig tart, amely egy gyors kiértékelést is magában foglal. Míg a késői szakaszban következnek be a testi válaszok, például a szívritmus és a bőrellenállás megváltozása, ekkor jelenik meg a kifejező viselkedés (pl. arckifejezések) is. Mindemellett figyelembe lehet venni az érzelmek szubjektív tudatosságát jelentő komponenst és a nyílt viselkedés szintjét egyaránt (például harc, elmenekülés, másik személy átölelése) (Johnson, é. n.).