3.3. 2010–2020: harmadik szakasz, térnyerés – kontextusok, specialitások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkhoz közeledve a szervezeti válaszokat vészhelyzet idején már nem kizárólag „operatív” és „stratégiai” jellegűként csoportosítják (Eichner, 2010; Trahms et al., 2013; Katits, 2021). Azt tapasztaljuk, hogy olyan szempontokat építenek be és kapcsolnak össze, mint a különböző folyamatszakaszok, a tartalmi és a kontextusbeli kölcsönös függőségek. Erre Pettigrew, valamint Trahms és szerzőtásai munkái is tekintettel vannak (Pettigrew, 2012; Trahms et al., 2013). Mi is ezt a megközelítést fogadjuk el, és kidolgoztunk egy olyan vizsgálati és bővíthető keretrendszert, amely a vállalati fordulatkezelésben a folyamat–tartalom–kontextus hármas rendszer ismeretében tesz különbséget a szerkezetátalakítási lehetőségek között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a túlélésért küzdő cégek szembesülnek az átfogó szervezeti változtatások szükségességével, az esetleges turnaround stratégiák sokfélék, és alapvetően különböznek természetükben vagy elméleti megalapozottságukban (Trahms et al., 2013). Ennélfogva a munkák áttekintését a vállalati zavar és a fordulat terén eddig vizsgált két dimenzió – operatív és stratégiai válaszok – szempontjából meg kell haladni, bővíteni és részletezni kell. Például a vezetéscsere hatékonysága vagy a munkaerő elbocsátása költségcsökkentési indokkal – mint a két leggyakrabban alkalmazott turnaround stratégia – empirikus következményeinek számbavétele vagy vizsgálata nem hanyagolhatja el az eljárásbeli vagy kontextusbeli (a vállalati hálóban lehetséges) hatásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Három fordulatkezelési stratégia népszerűsíti a fordulatot jelentő mainstream szakirodalmat, nevezetesen a leépítés/visszaszorítás, a szerkezetátalakítás és az átszervezés (Dzingirai & Baporikar, 2022; Chen & Hambrick, 2012). Ezeket főként vállalati szinten dolgozzák ki azzal a céllal, hogy visszafordítsák a szervezet hanyatlását, és megmentsék a szervezetet az akut teljesítménycsökkenéstől. Úgy tűnik, a vezetők megfogadják az olyan ajánlásokat, mint hogy mélyítsék el a fordulatkezelési stratégiák megfogalmazásával és elfogadásával kapcsolatos dilemmák megértését, nagy figyelmet fordítva a cég agilitására, erőforrásaira, a vállalati struktúrára és kultúrára, valamint a külső feltételekre. Ebben az összefüggésben a fordulatkezelés komplex belső és külső dinamikus tényezőkkel jár (Dzingirai & Baporikar, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvantitatív és a kvalitatív kutatási eredmények jelentős mértékben hozzájárultak a téma fontosságának elismeréséhez. A kvantitatív kutatási eredmények Altman első csőd-előrejelző modelljének megjelenéséig (1968) visszavezető publikációkat ölelnek fel, és Altman munkája még mindig számos mű alapját képezi ezen a területen (Altman, 1984; Altman, Haldeman & Narayanan, 1977; Barboza, Kimura & Altman, 2017; Chava & Jarrow, 2004; Kristóf & Virág, 2020; Marqués, García & Sánchez, 2012; Ohlson, 1980; Shumway, 2001; Zmijewski, 1984). Du Jardin szerint a csőd-előrejelzés történeti fejlődése során világszerte több mint ötven különböző módszer és ötszáz változó alkalmazásával tettek közzé modelleket (Du Jardin, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kraus és munkatársai szerint életciklusa során sok vállalat szembesül válsággal (Kraus et al., 2013). Kvalitatív kutatásukban empirikusan tesztelték az elméleti megközelítéseket harminc németországi kis- és középvállalkozás (kkv) esetében. Végső következtetésük szerint a válságot úgy lehet a legjobban leküzdeni, ha a munkahelyek leépítése és a munkaidő csökkentése mellett az alaptevékenységre és a növekedésre összpontosítanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Seresht és szerzőtársai egy átfogó kvalitatív modellben feltárták azoknak a válsághelyzetben lévő tőzsdei cégeknek a sikeres fordulatkezelési folyamatát, amelyek pénzügyi válságot éltek át 2006 és 2012 között (Seresht et al., 2014). Shahri és Sarvestani pedig feltárták a hanyatlást sikeresen leküzdő cégekben azokat az innovációkat, amelyeket üzletimodell-innovációknak tekinthetünk (Shahri & Sarvestani, 2020). Négy különböző üzletágban végzett esettanulmányok elemzéséből vontak le következtetéseket, amelyeket releváns belső szakértőkkel készített, félig strukturált interjúk révén szereztek. Az eredményekből kiderült, hogy a már bevezetett innováció a meglévő üzleti modellek konstrukcióihoz kapcsolódott. Az üzleti modell innovációja tehát a fordulatkezelési stratégia kritikus gyakorlataként funkcionál a hanyatlás időszakában.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave