5.1. A vállalati pénzügyi elemzésen alapuló diagnózis készítésének célja és tartalma a FINel keretében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatályos 2000. évi C. számviteli törvény 88. § (1) és (2) bekezdés szerint „a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia… Értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását” (netjogtar.hu, 2020). Vajon a törvény készítői gondoltak-e arra, hogy az elemzés tartalma és logikai váza megfelelő, ahogyan az említett hatályos szöveget olvassuk?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi elemzés és diagnózis készítésének célja:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Feltárni a gazdálkodás gyenge és erős pontjait, a közbenső okok felismerésén keresztül a végső okot, amelynek megszüntetésére a gazdasági vezetés operatív és/vagy stratégiai jellegű intézkedéseket hozhat. → Jelzés- és okfeltáró kutatás
  2. Bemutatni, hogy mennyire képes a vállalkozás értékteremtésre (tulajdonosi érdek), és vajon fizetőképes-e (hitelezői érdek). → Operatív és stratégiai elvek és célok érvényesülése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi elemzéshez alkalmazott módszertanoknak óriási a tárháza. Mi az alábbiakban célirányosan választunk ebből a széles kínálatból: különösen a multikauzális ok-okozati összefüggéseket feltáró vizsgálatokra koncentrálunk, mivel így egyszerre több nézőpontból tárhatunk fel számszerű kapcsolatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fazakas munkájában kiemeli a jövedelmezőség mérését, a hatékonyságot, a vállalat piaci megítélését, az eladósodottságot, a likviditást, végül pedig a piaci pozíció vizsgálatát (Fazakas, 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Takács a számviteli törvény szerinti logikát követi, amit kiegészít a hatékonyság elemzésével, így négy vizsgálati területet különböztet meg (Takács, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sinkovics azt hangsúlyozza, hogy a pénzügyi mutatószámok jelentik a legfőbb gazdasági információs bázist és forrást a külső érdekelt gazdasági környezet számára (Sinkovics, 2012). Ennek alapján döntenek a piaci szereplők a beruházásokról. A következők számítását tartja fontosnak: a jövedelmezőségi, tőkemegtérülési mutatók a legalapvetőbbek a vállalat megítélésében, az általános pénzügyi mutatókat a mérleg alapján és az eredménykimutatás adataiból képezzük (eszközszerkezeti mutatók, likviditási mutatók, forrásszerkezeti, tőkeáttételi mutatók, eszköz-forrásszerkezeti mutatók, hatékonysági mutatók, eladósodottsági mutatók, adósságszolgálati terhek, cash flow-mutatók).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brealey és Myers először a tőkeáttétel, azután a likviditás, majd a jövedelmezőség vagy hatékonyság,1 végül pedig a piaci érték alakulását vizsgálja (Brealey & Myers, 1999).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bodie és munkatársai öt fő szempontból elemzik a vállalati teljesítményt: a nyereségességi, az eszközhatékonysági, a pénzügyi tőkeáttételi, a likviditási és a piaciérték-hányados alapján (Bodie et al., 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Damodaran a monokauzális ok-okozati kapcsolatok elemzését először az eszközök, majd a finanszírozási szerkezet, azután az eredmény és a jövedelmezőség, végül pedig a kockázat mérése sorrendben végzi (Damodaran, 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chandra a következő sorrendet közli: likviditási, áttételi, hatékonysági, jövedelmezőségi és piaci értékelési ráták (Chandra, 2011). Külön kiemeli az iparági adatok ismeretében történő, időben elvégzett összehasonlítást, vagyis a vertikális és horizontális elemzést. Fazakas véleménye is hasonló: „Egy vállalat működésének elemzése óhatatlanul az összehasonlításon alapul: a saját múltbeli adataihoz vagy a vetélytársak, az adott iparágban tevékenykedő többi vállalat mutatóihoz képest milyen eredményeket mutat fel a mi vállalatunk” (Fazakas, 2001, 83). Mindezt Chandra, illetve Brigham és Houston is hangsúlyozzák (Chandra, 2011; Brigham & Houston, 2018). Katits és Szalka (Katits, 2017a, 2017b; Katits & Szalka, 2015a, 2015b, 2015c, 2015d), valamint Reszegi és Juhász (Reszegi & Juhász, 2014) bizonyítják is az iparági adatok ismeretében történő időbeni összehasonlítást, vagyis a vertikális és horizontális elemzést. Így a pénzügyi benchmark készítésével el tudjuk végezni az összehasonlítást, a diagnózis felállítását és a problémák feltárását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindegyik munkából kitűnik, hogy a vállalkozás működésének elemzését a monokauzális ok-okozati kapcsolaton alapuló mutatószámok számításával és a kapott eredmények értékelésével szükséges megkezdeni. Viszont itt nem állhatunk meg – a részletes diagnóziskészítés és a közbenső okok felismerésén keresztül a végső ok, így a gazdálkodási probléma feltárása érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megkülönböztetjük a pénzügyi elemzés alábbi két meghatározó jellemzőjét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Extern-direkt és intern-indirekt pénzügyi elemzés. Mivel a vállalkozás „külső érintettjei” számára csak az e-beszámoló adatai állnak rendelkezésre, az elemzés a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből származó információkra korlátozódik. Ez az elemzés és a diagnóziskészítés direkt és extern módon történő megvalósítása. A példa kedvéért: extern módon csupán a befektetett eszközök záró és nyitó állományának nettó változását tudjuk számszerűsíteni, de ebből nem tudunk következtetni a növekedések, a lekötések, a csökkenések (vagy a tőkekivonások) és az értékcsökkenési leírások nagyságára. Indirekt meghatározás esetén a kiegészítő mellékletben, valamint a vállalati pénzügyi kontrolling adataival nyomon követhetjük a befektetett eszközök könyv szerinti értékének évközi változásait az értékcsökkenési leírással együtt.
  2. Stock/időpont és flow/időtartam elemzés. A mérleg adatai adott időpontra (stock) vonatkoznak, az eredménykimutatás adatai az üzleti év egészét (flow) felölelik. Ha jobban belegondolunk, akkor a beruházási cash flow pillanatnyi lenyomata a vállalati mérleg eszközoldalának (aktíva), a finanszírozási cash flow a mérleg forrásoldalának (passzíva), míg a működési cash flow az eredménykimutatásnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monokauzális ok-okozati összefüggéseken túllépő, multikauzális pénzügyi mutatószám-rendszereknek két nagy csoportja létezik: analitikus és szintetikus. A multikauzális analitikus pénzügyi mutatószám-rendszerekben egy úgynevezett mutatószám-piramis keletkezik, amely a számolási interdependencián keresztül megkönnyíti a mutatószám felépítését és kiértékelését. A pénzügyi kiértékelésen kívül az információszerzés összefüggéseit is jól szemlélteti (DuPont-rendszer, ZVEI mutatószám-rendszer, Reichmann-Lachnit-rendszer). Ellenben kikapcsolja a döntésreleváns komponenseket, mivel azok a mutatókban nem dokumentálhatók, algebrai szempontból más mutatókkal nem kapcsolhatók össze (Buchner, 1985).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DuPont-modell (Davis & Davis, 2011; Fabozzi & Markowitz, 2011) piramisformájú, matematikai összefüggéseken alapuló rendszer, amelyben a mutatószámok a ROA mint csúcsmutató tartalmát bontják fel. A ROA mutatószám-piramis eredetileg kialakított rendszere részletes dokumentációra épül. Minden részleghez (profitcenterhez vagy divízióhoz) egy úgynevezett kontrolltáblázat tartozik, amely bemutatja a mutatószámok képzését és tartalmát, biztosítva ezáltal az alapadatok és a mutatószámok egységes tartalmát. Ezek alapján a táblázatok alapján készül el a teljes – vállalati szintű – összegző táblázat, amely a mutatószámok végleges – összevont – értékeit tartalmazza. A modellt használják tervezési és utólagos ellenőrzési eszközként is. A mutatószám-rendszer előnyei közé soroljuk az egyszerűséget, az áttekinthetőséget és a gyors összeállíthatóságot. A DuPont-féle mutatószám-rendszer rendkívül fontos érdeme, hogy az általa végzett analízis lehetőséget ad a különböző méretű és különböző ágazati profilban működő vállalkozások összehasonlítására. Viszont nem tartalmaz a likviditásra vonatkozó mutatókat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ahol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EAT = Earnings after Taxes = adózás utáni eredmény

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EBT = Earnings before Taxes = adózás előtti eredmény

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EBIT = Earnings before Interest and Taxes = kamat- és adófizetés előtti eredmény

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

NSR = Net Sales Revenue = értékesítés nettó árbevétele

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Total Assets = összes eszköz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Investments = befektetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Equity = saját tőke
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ZVEI mutatószám-rendszer (lásd 1. függelék) – a DuPont-modellhez hasonlóan – egy mutatószám-piramis. A mutatószámok között nemcsak matematikai, hanem tartalmi összefüggések is vannak. A rendszer fő- és segédmutatókra osztja fel a mutatókat (összesen 210 egyedi mutatószámot tartalmaz, ezen belül 88 fő- és 122 segédmutatóból áll). A főmutatók kijelölik az elemzés területeit, és meghatározzák a további elemzések tartalmát. A segédmutatók szerepe csupán annyi, hogy matematikailag alátámasszák a főmutatókat, illetve formai összefüggéseket teremtsenek a főmutatók között. A rendszer viszonyszámokat és abszolút adatokat egyaránt tartalmaz. Felhasználja a számviteli beszámoló, valamint a költségek és teljesítmények, a belső eredményszámítások adatait. Érdemes megjegyezni, hogy bár az elektronikai ipar területén dolgozták ki, más ágazatok vállalkozásai esetében is alkalmazható. A szerkezetét nem módosíthatjuk, így viszonylag rugalmatlan. A ZVEI-modell vegyes mutatószám-rendszer. Egyrészt a vállalat növekedését értékeli, másrészt a gazdálkodás különböző megközelítésű, párhuzamosan végzett vizsgálatait jelenti. Elemzéshez és tervezéshez egyaránt alkalmazhatjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az RL mutatószám-rendszer (lásd 1. függelék) koncentrált formában vizsgálja a vállalkozás jövedelmezőségi és likviditási helyzetét. A mutatószám-rendszer összesen 39 mutatószámból áll, és mind viszonyszámokat, mind pedig abszolút számokat alkalmaz a pénzügyi és a vezetői számvitel adataira egyaránt építve. A rendszer tartalmi szempontból rendezett (rendszeralapú), az elemeit (mutatószámait) nem matematikailag, hanem tartalmi szempontok szerint kapcsolja össze. Az RL-rendszer az alábbi két alapvető részből áll.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az általános rész állandó, általánosan minden vállalkozás számára alkalmas mutatókat tartalmaz. Egyaránt felhasználható a tervezéshez, az elemzéshez, az értékeléshez és ezeken keresztül az irányításhoz.
  2. A különleges rész olyan mutatószámokat foglal magában, amelyek cégspecifikusak, és – tartalmuknak megfelelően – kiegészítik az értékelést (tekintetbe véve azok hatását a jövedelmezőségi és likviditási legfelsőbb célértékekre).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az RL-modell rugalmasnak tekinthető, kiválasztható mutatószámokból épül fel, amelyek az adott vállalkozás profiljának megfelelően alakíthatók. Figyelembe veszi azt is, hogy a mindenkori fizetőképesség fenntartása lényeges követelmény egy társaság esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindhárom mutatószám-rendszer eszköze lehet a vállalkozások tervezésének, irányításának és ellenőrzésének is, ugyanakkor része lehet az éves beszámoló elemzési módszertanának, és segítséget adhat hozzá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szintetikus mutatószám-rendszerek egyrészt empirikus vizsgálatok, másrészt matematikai-statisztikai módszerek felhasználására épülnek. Például a vállalati fejlődés mértékét kifejező üzleti indexet meghatározó pénzügyi ráták súlya és kiválasztása az elemző szubjektív értékítéletén alapul, illetve a releváns mutatószámok kiválasztása faktor- vagy klaszteranalízissel, a mutatószámok súlyozása és indexképzése a diszkriminancia-analízis eszközével történik, hasonlóképpen a csőd-előrejelző modellek családja esetében (Gebhardt, 1980; Altman, 1988; Katits, 2010; Katits et al., 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddigiekből egyértelmű, hogy a pénzügyi elemzés alapját a mono- és multikauzális ok-okozati összefüggések feltárása jelenti, amely átgondolt elemzési logikai váz mentén történik. Ezekből itt célirányosan választunk. A saját fejlesztésű FINel diagnosztikai és értékalkotó szakértői rendszer tartalmát az 5.1. ábra szemlélteti. A FINel alkalmas a vállalati működés fázisaihoz – az originális és derivatív alapítás, a növekedés és a válság szakaszaihoz – igazított elemzést végezni az 5.1. ábra logikája mentén, de három elemzési modulja önállóan is alkalmazható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.1. ábra. A FINel pénzügyi szakértői rendszer elemző és diagnóziskészítő alap- és kiegészítő modulja
Forrás: saját szerkesztés
 
1 Nem értünk egyet a „vagy” kötőszó használatával, mert a jövedelmezőség és a hatékonyság elemzését nem cserélhetjük fel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave