5.4. Jelzéskutatás a turnaround- és a csődhelyzet azonosításához

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordulat vagy turnaround helyzet azonosításakor logikusan a következő kérdésre keressük a választ: milyen teljesítményt hogyan és mikor mérjünk? A következő lépés tehát a teljesítmény meghatározása, mérése és a gyenge teljesítmény időszakának (a hanyatlás fázisának) a meghatározása, amelyet a teljesítmény helyreállítása követ (helyreállítási szakasz). A szakirodalom alapján a teljesítményt először kizárólag a jövedelmezőség alapján határozták meg; lásd Schendel & Patton, 1976; Schendel et al., 1976; Hamermesh, 1977; Bibeault, 1982; Slatter, 1999; Thain & Goldthorpe, 1989a, 1989b; Hambrick & Schecter, 2017; Pant, 1991; Chakraborty & Dixit, 1992; Chowdhury & Lang, 1996. A kutatók számára súlyosbítja a problémát az a tendencia, hogy a vállalat vezetői a teljesítmény csökkenő kontextusában manipulálják a jövedelmezőség számviteli alapú mérőszámait (Griffiths, 1992).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életszakaszokban felmerülő turnaround- és csődhelyzetek felismerését – így a jelzéskutatást – bővítjük a jövedelmezőség, a jövedelemtermelő képesség, a pénzügyi folyamatok, a vagyonszerkezet, a növekedési lehetőségek, a mono- és multikauzális ok-okozati kapcsolatok vizsgálatával. Ezek változásával igazolható a gyenge és erős jelzések megléte, valamint fontosságuk a turnaround helyzet felismerésében. Az erős jelzések, amelyek konkrét információs tartalmat hordoznak (fizetésképtelenség és eladósodás), a vállalati csődhelyzetet igazolják, vagy arra utalnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válság erős és gyenge jelzései egymás mellett is jelentkezhetnek, de az egyes válságjelek együttesen is jelentkezhetnek, és egymással sokszoros összefüggésben fejthetik ki hatásukat. A számos jelzés együttes megjelenése, továbbá a válságba jutott vállalkozások száma önmagában is tovább gerjeszti a válságot, amely olyan cégeket is sújthat, amelyek lendületet adó, húzó gazdasági környezetben esetleg sikeresen prosperálnának. Ezek csupán jelzések, de nem ezek a válság okai; nem a jelzések a fordulatot kiváltó okok és a csőd okai. A válságok, így a turnaround helyzetek is korlátozódhatnak egy-egy szűkebb területre (elszigetelhető válság; lásd 10.2. fejezet), de lehetnek jóval kiterjedtebbek is (kifejlett válság; lásd 10.3–6. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A külső és a belső környezet szisztematikus megfigyelésével – áttekintve a stratégiai tervezés aktuális folyamatát – a korai szakaszban nyerhetünk olyan információkat, amelyek jövőbeli megélhetési nehézségeket és potenciális egzisztenciális válságokat okozhatnak. Ez vonatkozik az egyébként alig észrevehető események információs fokára (5.2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2. ábra. A vállalati válságtünetek felismerésének és a menedzsment beavatkozásának időszaka fejlődő válságban
Forrás: saját szerkesztés Katits, 2019 nyomán, módosítva
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt, hogy milyen életszakaszban milyen fordulatokkal szembesülnek a cégek, továbbá ezeket a vezetők hogyan, mikor, hol és miből tudják felismerni és azonosítani, befolyásolja az attitűd, az információs fok és annak tartalma. Vajon a vezetők felismerik a turnaround helyzetet a gyenge jelzésekből? Ha igen, akkor vajon tesznek-e valamit annak érdekében, hogy a cég elkerülje a nagyobb bajt és problémákat. Ha például veszteséges a működés, akkor mit tesznek annak érdekében, hogy ez megváltozzon? Mivel még csak gyenge, sárga jeleket tapasztalnak, nem igényel komolyabb beavatkozást a veszteséges működés „pozitívba fordítása”, vagyis a cég jövedelmezővé tétele. A vezető előtt álló beavatkozási (intervenciós) időszak ekkor még relatíve hosszabb, hiszen ahogyan mélyül a válság, és romlik a jövedelmi helyzet, egyre több gyenge, majd erős, piros figyelmeztető jelzést ismer(het)nek fel – a fizetésképtelenséggel és az eladósodással összefüggésben, magas információs fokkal vagy teljes körű, félreérthetetlen tartalommal. A még megmenthető csődhelyzetben inkább már csak rövidebb, gyors, operatív és túlélési fordulatkezelést képesek megvalósítani. Tehát az, hogy a cég működése sikeres fordulatot vesz-e, újra visszatér-e a biztonságos, zöld működési zónába, jelentős mértékben függ attól, hogy a fejlődő válság alaptípusában milyen mértékben gyűjtik és értelmezik az információkat, a vezető egyáltalán képes-e erre is odafigyelni, és van-e ideje értelmezni az információkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlati megvalósításhoz meghatározzuk azokat a vezető mutatókat, amelyek lefedik az üzleti élettel összefüggő gazdasági, technikai vagy társadalmi eseményeket. Ezeket rendszeresen rögzítik és elemzik annak érdekében, hogy felmérjék a vállalati stratégiák sikerének bekövetkezési valószínűségét, időben megfigyeljék és felismerjék a korábban nem használt lehetőségeket és kockázatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5.2. táblázat a vállalati válságjelzések egy lehetséges listáját mutatja be, amelyet a bevezetőben említett adatbázisok elemzéséből állítottunk össze. Ebben azt is megjelöltük, hogy az éves beszámoló adatai alapján milyen jelzéseket és hogyan lehet megállapítani. Ehhez a FINel pénzügyi elemző és diagnóziskészítő modulja biztosította a módszertant.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2. táblázat. A vállalati válságjelzések listája a hazai társaságok körében
Általános (makrogazdasági) indikátor
· A fogyasztói szokások megváltoztak, konjunktúracsökkenés, infláció, tőkehiány, árfolyam-ingadozások, adóváltozások, változó monetáris és költségvetési politika, az összhang hiánya.
Általános vállalati terület
· Menedzsmentprobléma, változ(tat)ás a cégvezetésben, pénzügyi kontroll hiánya, a tevékenység fókuszálása.
· Alultőkésítés → Mérleg-forrásoldal.
· Csekély vállalati hozamerő → Eredménykimutatás – jövedelmezőségi szintek.
Termelés/kereskedelem/szolgáltatás területe
· Elavult termelési program, a felhasználói reklamációk növekedése.
· Kapacitások kihasználatlansága → A kapacitás és az átbocsátóképesség között nagy az eltérés, nagy a nyílt tartalék.
· Beruházás a termelés növekedése nélkül → A mérleg tárgyieszköz-értéke növekszik, de a kapacitás és az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik.
· A szállítási határidők nőnek a forgalom növekedése nélkül → A kiszállítás ideje nő, de az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik.
· Az értékesítés mennyisége stagnál → A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága romlik → A fordulatszám csökken, illetve a forgási idő növekszik.
· Vállalati szintű fedezet csökkenése (amit megelőz a termékek/áruk fedezetének csökkenése) → Az eredménykimutatásból az árbevétel és a változó költség különbsége vagy a fix költség és a működési eredmény összege csökken.
· A technológia elavulásából eredő energiapazarlás, a teljesítményhez képest magas munkabérköltségek, magas közvetett költségek a gyártásban → Az eredménykimutatásban a működési költségek (anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások) emelkednek.
Beszerzés és értékesítés területe
· Panaszok a minőségromlásról, gyakori leértékelés, elhanyagolt vevőszolgálat, agresszív reklámozás, erős verseny és megváltozott piaci kereslet a vállalat fő piacán, a marketingkoncepció hiánya vagy annak hibás elgondolása.
· Önköltség alatt történő értékesítés → Nincsen sem vállalati, sem pedig termékfedezet.
· Erőltetett értékesítés, amelynek finanszírozását már nem képesek megoldani az egészséges tőkestruktúra fenntartásával. Az úgynevezett túlterjeszkedés és a feszített tempó miatt a hatékonyság romlik, a vezetők a profitorientáció helyett a nagyság bűvöletébe esnek, nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az eszközök likviditási szerkezetéhez passzoljon a kötelezettségek lejárata → Növekedési válság.
Fizetési terület
· Változás a fizetési módban, a fizetési meghagyások száma nő, tárgyalás a hitelek átütemezéséről, negatív cash flow.
· Túl magas/drága hitel → Emelkednek a pénzügyi műveletek ráfordításai, csökkennek a kamatfedezeti ráta értékei.
Forrás: Katits, 2010, kiegészítve
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5.2. táblázat jelzéslistájának csoportosítását az 5.3. ábra szemlélteti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.3. ábra. A vállalati válság jelzéseinek feltárása
Forrás: Katits, 2017, 2019 alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy megjegyzést teszünk az 5.3. ábrához. A szisztematikus, makrogazdasági indikátorokkal leírt és a vállalkozások által nem befolyásolható kockázat adott vagy magas szintje mellett foglalkozunk vállalkozásunk jelzéseivel, kockázatával. A külső környezeti jelzések tehát adottak, és ennek függvényében ismerhetjük fel a vállalkozásunk jelzései által behatárolt életszakaszt, valamint a turnaround- és a csődhelyzetet.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave