2.1. A vállalati életciklusok empirikus kutatása a nemzetközi és a hazai szakirodalomban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Hazai források | |
Bucsy 1976 | A vállalatok életciklus-felfogásából fejti ki, és megkülönbözteti a növekedési elméletek hét csoportját. |
Noszkay 1992, 2016, 2017 | Felhívja a figyelmet arra, hogy a családi vállalkozások működése teljesen eltér a hagyományos vállalkozásokétól. Rámutat, hogy a hazai kkv-k több vonatkozásban nem követik az Adizes-féle életciklus-modellt, ezért létrehoz egy egészséges és arányos, a növekedést–fejlődést támogató modellt. Így határozottan elválasztja a növekedést a válságtól, két külön szakasznak tekintve őket. |
Jávor 1993 | Szervezetszociológiai nézőpontból vizsgálódik. Az egyes szakaszok közötti átmenet idején hozott döntéseket kritikus döntéseknek minősíti. Kiemelten foglalkozik a növekedés révén felmerülő szervezeti problémákkal. |
Kocziszky 1994 | Az életgörbe alakja „nem fátum; alakítható, befolyásolható” (Kocziszky, 1994, 16), amelyet exogén és endogén hatások befolyásolnak. Öt életszakaszt különböztet meg. |
Kozma 1992 | A klasszikus életciklus-séma hét életszakaszt különböztet meg. |
Vecsenyi 1999, 2009 | A vállalkozás indításáig három, majd a működtetésében szintén három szakaszt különböztet meg, míg a vállalkozásokat négy típusba sorolja. |
Szerb & László 2000 | Hat szakaszt különböztet meg. Az egyik szakaszból tovább lehet lépni a másikba, de lehetséges a visszafejlődés és a stabilizáció is. |
Szirmai 2002 | A kisvállalkozásokra koncentrál. „A konkrét vállalkozások szintjén vizsgálódva azt találjuk, hogy nem néhány, hanem nagyon sokféle fejlődési szakasz követi egymást.” (Szirmai, 2002, 6) Vizsgálatainak lényeges területe a „lövedék-röppálya versus spirális pálya”-ként megfogalmazott kérdéskör a vállalati életútra vonatkozóan. Hazai empirikus vizsgálatai alapján megkérdőjelezi a vállalatok „lövedék-röppálya” ívű fejlődését. Véleménye szerint a hazai kisvállalkozásoknál gyakori a spirális, felfelé haladó vonallal leírható fejlődés, vagyis a vállalatok a problémák, a krízishelyzetek megoldása után újra szárnyalni kezdenek. Ezt vallja Vecsenyi és Jávor is. |
Soltész & Palotai 2002 | Kizárólag a családi vállalkozások életpályájával foglalkoznak, amely három fázisból áll. |
Katits 2002, 2010 | Egy vállalkozás nem képes az állandó növekedésre, ezért a működés hanyatló szakaszának bekövetkeztét is természetes eseménynek kell tekinteni. Az úgynevezett pénzügyi szemléletű négy életciklus-szakasz – alapítás, növekedés, működés–megőrzés, válság (magában foglalja a csődöt és a felszámolást) – praktikus logikai keret. A tőkekivonási és az M&A-döntést több életszakaszhoz sorolja, a menedzselési tennivalók kiválasztása szempontjából is. |
Salamonné Huszty 2006 | Adizes és Greiner növekedési modelljét szintetizálva létrehoz egy kis- és közepes vállalatokra vonatkozó irányítási modellt. Greiner modelljéhez hasonlóan Salamonné sem foglalkozik a vállalati életút hanyatló szakaszával, így öt szakaszt különböztet meg. |
Kurtán 2006 | A vállalkozás hat életszakaszát különbözteti meg. Az érett korban további hat szakaszt különít el. |
Csákné Filep 2013 | A magyar családi vállalkozások háromszakaszos életpálya-modelljét alkotta meg Gersick és munkatársai 3D-s modelljére építve (Gersick et al., 1997) és a családi vállalkozások négy típusát megkülönböztetve. |
Horváth 2016 | Malomkerék életpályaciklus-modell hat szakaszban, a magyar kkv-mintán CoLiMe Guard szoftver alkalmazásával. |
Nemzetközi források | |
Downs 1967 | Három szakaszt különböztet meg: küzdelem az autonómiáért, gyors növekedés és lassítás. |
Lippitt & Schmidt 1967 | Szintén három fázist különít el: születés, ifjúkor, érettség. |
Scott 1971 | Három fázis szervezeti forma szerint: informális szerkezet; formalizált U-forma; diverzifikáció, formalizált M-forma. |
Greiner 1972, 1998 | Az öt fázis esetében utal a növekedés módjára is. Az egyes szakaszok az evolúcióval (töretlen fejlődéssel) kezdődnek, majd egy revolúciós időszakkal fejeződnek be (vezetési, autonómia-, ellenőrzési stb. krízissel). |
Churchill & Lewis 1983 | A cég fejlődése öt szakaszból áll. Minden szakaszt meghatározott méret, vezetési tényező, sokféleség és összetettség indexe jellemez. Öt vezetési tényezőt különböztet meg. |
Scott & Bruce 1987 | A modell öt növekedési szakaszt különít el. Ismerteti a válságokat előidéző problémákat és a főbb stratégiákat, amelyeket minden szakaszban figyelembe kell venni. Diagnosztikai eszköz a cég jelenlegi helyzetének elemzéséhez és tervezéséhez annak érdekében, hogy a következő fejlődési szakaszba léphessen. |
Timmons 1990 | Az öt életszakaszt a vállalkozás életének egyes éveihez kapcsolja. Hiányzik a modellből a hanyatlás szakasza. |
Hanks 1990 | Hatszakaszos általános életpálya-görbe. |
Hisrich & Peters 1991 | A termék-életgörbe szakaszolását követi. Timmons modelljéhez képest a kutatás-fejlesztési szakaszt részletezi négy lépésben. |
Adizes 1992, 2014, 2023 | Az élő organizmusokhoz hasonlítja a vállalat életútját, amelyet tíz szakaszra oszt. A további életút szempontjából kritikus pont az egyes szakaszok végén jelentkező problémákra adott válaszok minősége. |
Anthony & Ramesh 1992 | Egy modell a pénzügyi teljesítménymutatók és a részvényérték közötti kapcsolat vizsgálatára a szervezeti életciklus-elmélet alapján. |
Gersick et al. 1997 | Megszületik a családi vállalkozások 3D-s fejlődési modellje. |
Szervezetirányítási modell | A vállalati alapfunkciók életciklusonként eltérő súlypontjai szerint jelöli ki a hét szakaszra – kezdetek, beindítás, kezdeti növekedés, expanzió, érettség, hanyatlás vagy új innováció (megújulás) – érvényes és kívánatos, az egészséges továbblépést biztosító vezetési és irányítási feladatokat. |
Havener 2001 | A szervezeti életciklus három – formatív, normatív és degeneratív – szakaszból áll. Ennek során a szervezeti teljesítmény a formatív szakaszban növekszik, a normatív periódusban stabillá válik, végül a degeneratív szakaszban csökken. |
de Geus 2002 | Kétféle életpályával rendelkező vállalkozásokat különböztet meg: a rövid távon gondolkodó (állandóan nyereséges, centralizált) és a hosszú távon gondolkodó (értékteremtő, decentralizált) szervezetet. |
Hoy 2006 |
Kifejezetten a családi vállalatokra specializálódott életciklus-modell. Azt elemzi, hogy az életciklusok miben térnek el egy nem családi vállalkozáshoz képest, milyen sajátos feladatok – stratégiaalkotás, tervezés, célok stb. – szükségesek a közös, családon belüli érdekek figyelembevételéhez. |
Zahorsky 2012 | A kisvállalkozások hétszakaszos modellje. |
Gilkey 2014 | A kisvállalkozások ötszakaszos modellje elrugaszkodik a korábbi S-görbe által meghatározott ábrázolástól. A szakaszok összefüggő folyamatok halmazai, amelyek két dimenzió, az ideális világ és a valós helyzet nézőpontjából jelennek meg. |
Rivers 2015 | A családi vállalkozások négyszakaszos modellje. |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!