2.1. A vállalati életciklusok empirikus kutatása a nemzetközi és a hazai szakirodalomban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezeti életciklus elméletének (Organizational Life Cycle Theory, OLCT) alapgondolata az, hogy a vállalat növekedését egy személy, növény vagy állat életciklusával írja le (Adizes, 1979; Mosca et al., 2021). Az OLCT születését a Gross és Haire szerzőpáros nevéhez kötjük (Gross & Haire, 1960). Ezt az elméletet napjainkban is fejlesztik holisztikus és átfogó megközelítésének köszönhetően, amely szerint mind a belső tényezők (stratégiai és vezetői döntések), mind pedig a külső feltételek (piaci verseny nyomása) kiváltják a vállalat fejlődését (Mosca et al., 2021). Az OLCT azt mutatja be, hogy miközben a vállalatok végighaladnak az egyes szakaszokon, strukturális konfigurációik és stratégiai prioritásaik jelentősen változnak (Wang et al., 2020). A fiatalság vagy a szervezeti öregedés összefügghet, de nem határozza meg a vállalat időrendi életkora (Adizes et al., 2017) vagy mérete (Mosca et al., 2021). Ebben az értelemben a szervezeti fejlődést más tényezőkkel kell mérni. Úgy tűnik, hogy a szervezetek növekedésének, fejlődésének és öregedésének megkülönböztetésében fontos tényezők a csökkenő rugalmasság (Adizes, 2004), az alkalmazkodóképesség (Mosca et al., 2021), a formalizmus növekedése (Adizes, 1979) és az árbevétel növekedési üteme.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OLC olyan cégfejlődési és átalakulási folyamat a születéstől a megszűnésig, amely egyedi szakaszokból áll, és amelyet megkülönböztethető változási minták alkotnak. Az OLCT hangsúlyozza, hogy a szervezetek méretüktől és kronológiai koruktól függetlenül fejlődnek. A rugalmaság és az alkalmazkodóképesség csökkenése határozza meg a szervezet öregedését (Adizes, 1979; Mosca et al., 2021). Napjainkban a szervezetek menedzselése holisztikus és integrált megközelítést követel meg ebben a tekintetben, de életszakaszokhoz igazított pénzügyi irányítás és kontroll nélkül nem képesek hatékonyan kezelni a külső változásokat (Majid et al., 2019; Settembre-Blundo et al., 2021) annak érdekében, hogy elkerüljék a kudarcot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok az életciklus különböző szakaszaiban működnek, ahogyan növekednek és éretté válnak (Miller & Friesen, 1984). Akár a válság, akár az ezt követő sikeres fordulatok a vállalatok életciklusának alapvető, természetes és veleszületett állomásai (Adizes, 2014; Katits, 2002; 2017; 2021; Wruck, 1990).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életciklus-modellek keretet adnak ahhoz, hogy megismerjük az adott időszakban a vállalkozások előtt felmerülő lehetőségeket, és felkészüljünk rájuk. Ennek izgalmas dimenziója, hogy az életciklus-elemzések hogyan tükrözhetik a vállalkozások különböző növekedési szakaszaiban bekövetkező változások és problémák mintáit. Ez további kérdéseket vet fel. Hogyan lehet ábrázolni a fordulópontot a vállalat életpályáján? Melyek a vállalkozások fordulópontjai és ezek lehetséges megoldásai? Milyen vállalkozói reakciók adhatók a fordulópontokon jelentkező problémákra annak érdekében, hogy a szervezet átlépjen a növekedés következő szakaszába? Ha válaszolunk ezekre a kérdésekre, akkor mindez hozzájárulhat a vállalkozások jellemzéséhez szükséges tudásbázis kialakításához és annak megértéséhez, hogy miképpen kezeljük a fordulatot. Ebben a tanulmányban kutatási célunk ezért annak vizsgálata, hogy a vállalkozások miként ismerik fel az akadályokat, és hogyan küzdik le őket életciklusuk sikeres, illetve válságos pontjain a növekedés és a fejlődés érdekében. Ennek érdekében bemutatjuk, hogy az Adizes-féle modellt hogyan lehet összekapcsolni a turnaround menedzseléssel a jelzés- és okfeltáró kutatás segítségével. Ha a vállalatok a megfelelő menedzselési technikát alkalmazzák, vagyis helyesen/sikeresen végrehajtják a választott intézkedéseket, akkor (újra) növekedési pályára kerülhetnek. Ez azt feltételezi, hogy a vállalatok által választott és végrehajtott fordulatkezelési stratégiák megfelelőek voltak a felismert okok vagy problémák vonatkozásában. Tehát a felismert okok befolyásolják a vállalatok választását a lehetséges fordulatkezelési stratégiák között. Ha azt vesszük szemügyre, hogy a vállalati vezetők milyen nehézségekkel és problémákkal szembesülnek, akkor azt is megfontolhatják, vajon stratégiáik befolyásolják-e a sikeres fordulatkezelés és fellendülés bekövetkezési valószínűségét. Úgy véljük, a megfelelő szerkezetátalakítási technika a vállalkozások fellendülésével jár, és/vagy nem jutnak a kifejlett válság szakaszába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklusokkal kapcsolatos szakirodalom nagyon gazdag. A Gross és Haire szerzőpáros volt az első, akik felfedezték, hogy hasonló jellemzők ismerhetők fel a vállalkozások és az élőlények életútja között, és ők javasolták a „vállalati életciklus” kifejezést (Gross & Haire, 1960).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklus-modellek az életút ismétlődő alakulására irányítják a figyelmet, vagyis a növekedés és a hanyatlás váltakozásaként ábrázolják a vállalatok pályafutását. A vállalati életciklus-modellek segítik a vezetők döntését a nem megfelelő és nem hatékony stratégiák megváltoztatásában a vállalat aktuális helyzete alapján. Az életciklus-modellek megfelelő stratégiákat javasolnak a vállalatok életpályájának adott a szakaszán a következő szakaszba lépéshez. Az életciklus-szakaszok elemzésére különféle megközelítések léteznek. Az egyes modellek különböznek a szakaszolás alapját jelentő tényezőkben, a szakaszok számában és azok részletezettségében is (2.1. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezetek növekedése és fejlődése évtizedek óta érdekli a szervezeti teoretikusokat, de a hazai és a külföldi modellek készítői nincsenek egységes véleményen az életciklus szakaszainak meghatározóiról. Többen kritikaként említik – például Béza és szerzőtársai (Béza et al., 2007) –, hogy az említett modellek sematikusak, és elsődlegesen nagyvállalati szemszögből közelítenek a vállalati életpályához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett modellek közül Adizes (Adizes, 1992; 2014; 2023), Kocziszky (Kocziszky, 1994), Szerb (Szerb & László, 2000) és Katits (Katits, 2002) jelezték a válságszakaszt. Katits külön kiemeli, hogy a tőkekivonás és a fúzió egyaránt választási alternatíva lehet a növekedéstől kezdve a működés megőrzésén át a válságban is (Katits, 2002; 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nincsen egyetértés abban, hogy a cégeknek mennyi időt kell fordítaniuk egy adott fejlesztési szakasz elérésére, azonban minden szakasz egyedi szervezeti struktúrát, tevékenységeket, rendszereket és vezetést fog össze (Stepanyan, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklus-elmélet szerint a vállalatok monoton módon fejlődnek a születéstől a hanyatlásig, és a vállalatok stratégiái, struktúrái és tevékenységei ennek megfelelően változnak (Gray & Ariss, 1985; Miller & Friesen, 1984; Quinn & Cameron, 1983). Penrose általános elméletet fogalmaz meg a vállalat növekedéséről, azzal érvelve, hogy a vállalat növekedése erőforrásaitól és termelési lehetőségeitől függ (Penrose, 1959). Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy a szervezeti struktúra megfelel a külső lehetőségek kiaknázására tervezett növekedési stratégiának (Chandler, 1962). Úgy véljük, innen datálódik a vállalatok életciklus-modelljeinek mint egy széles hatókörű esernyőfogalomnak a fogalmi zavara, tág tartalmi köre, mivel ezeket modelleket kifejezetten csak a vállalkozások növekedésének – gyakran az innováció fogalmával összekapcsolt – vizsgálódási köréhez sorolták. Ezzel szemben mások (mint pl. Adizes, 2014; Greiner, 1972; 1998; Katits, 2002; 2010) a teljes életútra szóló, nem csupán növekedési és érési, hanem hanyatlási, válságos és leágazó szakaszokat tartalmazó modelleket alkottak. Tehát a vállalati életciklus-modelleket – tárgykör szerint – a növekedés és a teljes életút vizsgálatára alkalmazzuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.1. táblázat. A hazai és a nemzetközi vállalati életciklus-modellek alapvető jellemzői
Hazai források
Bucsy 1976
A vállalatok életciklus-felfogásából fejti ki, és megkülönbözteti a növekedési elméletek hét csoportját.
Noszkay
1992, 2016, 2017
Felhívja a figyelmet arra, hogy a családi vállalkozások működése teljesen eltér a hagyományos vállalkozásokétól. Rámutat, hogy a hazai kkv-k több vonatkozásban nem követik az Adizes-féle életciklus-modellt, ezért létrehoz egy egészséges és arányos, a növekedést–fejlődést támogató modellt. Így határozottan elválasztja a növekedést a válságtól, két külön szakasznak tekintve őket.
Jávor 1993
Szervezetszociológiai nézőpontból vizsgálódik. Az egyes szakaszok közötti átmenet idején hozott döntéseket kritikus döntéseknek minősíti. Kiemelten foglalkozik a növekedés révén felmerülő szervezeti problémákkal.
Kocziszky 1994
Az életgörbe alakja „nem fátum; alakítható, befolyásolható” (Kocziszky, 1994, 16), amelyet exogén és endogén hatások befolyásolnak. Öt életszakaszt különböztet meg.
Kozma 1992
A klasszikus életciklus-séma hét életszakaszt különböztet meg.
Vecsenyi 1999, 2009
A vállalkozás indításáig három, majd a működtetésében szintén három szakaszt különböztet meg, míg a vállalkozásokat négy típusba sorolja.
Szerb & László 2000
Hat szakaszt különböztet meg. Az egyik szakaszból tovább lehet lépni a másikba, de lehetséges a visszafejlődés és a stabilizáció is.
Szirmai 2002
A kisvállalkozásokra koncentrál. „A konkrét vállalkozások szintjén vizsgálódva azt találjuk, hogy nem néhány, hanem nagyon sokféle fejlődési szakasz követi egymást.” (Szirmai, 2002, 6) Vizsgálatainak lényeges területe a „lövedék-röppálya versus spirális pálya”-ként megfogalmazott kérdéskör a vállalati életútra vonatkozóan. Hazai empirikus vizsgálatai alapján megkérdőjelezi a vállalatok „lövedék-röppálya” ívű fejlődését. Véleménye szerint a hazai kisvállalkozásoknál gyakori a spirális, felfelé haladó vonallal leírható fejlődés, vagyis a vállalatok a problémák, a krízishelyzetek megoldása után újra szárnyalni kezdenek. Ezt vallja Vecsenyi és Jávor is.
Soltész & Palotai 2002
Kizárólag a családi vállalkozások életpályájával foglalkoznak, amely három fázisból áll.
Katits 2002, 2010
Egy vállalkozás nem képes az állandó növekedésre, ezért a működés hanyatló szakaszának bekövetkeztét is természetes eseménynek kell tekinteni. Az úgynevezett pénzügyi szemléletű négy életciklus-szakasz – alapítás, növekedés, működés–megőrzés, válság (magában foglalja a csődöt és a felszámolást) – praktikus logikai keret. A tőkekivonási és az M&A-döntést több életszakaszhoz sorolja, a menedzselési tennivalók kiválasztása szempontjából is.
Salamonné Huszty 2006
Adizes és Greiner növekedési modelljét szintetizálva létrehoz egy kis- és közepes vállalatokra vonatkozó irányítási modellt. Greiner modelljéhez hasonlóan Salamonné sem foglalkozik a vállalati életút hanyatló szakaszával, így öt szakaszt különböztet meg.
Kurtán 2006
A vállalkozás hat életszakaszát különbözteti meg. Az érett korban további hat szakaszt különít el.
Csákné Filep 2013
A magyar családi vállalkozások háromszakaszos életpálya-modelljét alkotta meg Gersick és munkatársai 3D-s modelljére építve (Gersick et al., 1997) és a családi vállalkozások négy típusát megkülönböztetve.
Horváth 2016
Malomkerék életpályaciklus-modell hat szakaszban, a magyar kkv-mintán CoLiMe Guard szoftver alkalmazásával.
Nemzetközi források
Downs 1967
Három szakaszt különböztet meg: küzdelem az autonómiáért, gyors növekedés és lassítás.
Lippitt & Schmidt 1967
Szintén három fázist különít el: születés, ifjúkor, érettség.
Scott 1971
Három fázis szervezeti forma szerint: informális szerkezet; formalizált U-forma; diverzifikáció, formalizált M-forma.
Greiner 1972, 1998
Az öt fázis esetében utal a növekedés módjára is. Az egyes szakaszok az evolúcióval (töretlen fejlődéssel) kezdődnek, majd egy revolúciós időszakkal fejeződnek be (vezetési, autonómia-, ellenőrzési stb. krízissel).
Churchill & Lewis 1983
A cég fejlődése öt szakaszból áll. Minden szakaszt meghatározott méret, vezetési tényező, sokféleség és összetettség indexe jellemez. Öt vezetési tényezőt különböztet meg.
Scott & Bruce 1987
A modell öt növekedési szakaszt különít el. Ismerteti a válságokat előidéző problémákat és a főbb stratégiákat, amelyeket minden szakaszban figyelembe kell venni. Diagnosztikai eszköz a cég jelenlegi helyzetének elemzéséhez és tervezéséhez annak érdekében, hogy a következő fejlődési szakaszba léphessen.
Timmons 1990
Az öt életszakaszt a vállalkozás életének egyes éveihez kapcsolja. Hiányzik a modellből a hanyatlás szakasza.
Hanks 1990
Hatszakaszos általános életpálya-görbe.
Hisrich & Peters 1991
A termék-életgörbe szakaszolását követi. Timmons modelljéhez képest a kutatás-fejlesztési szakaszt részletezi négy lépésben.
Adizes
1992, 2014, 2023
Az élő organizmusokhoz hasonlítja a vállalat életútját, amelyet tíz szakaszra oszt. A további életút szempontjából kritikus pont az egyes szakaszok végén jelentkező problémákra adott válaszok minősége.
Anthony & Ramesh 1992
Egy modell a pénzügyi teljesítménymutatók és a részvényérték közötti kapcsolat vizsgálatára a szervezeti életciklus-elmélet alapján.
Gersick et al. 1997
Megszületik a családi vállalkozások 3D-s fejlődési modellje.
Szervezetirányítási modell
A vállalati alapfunkciók életciklusonként eltérő súlypontjai szerint jelöli ki a hét szakaszra – kezdetek, beindítás, kezdeti növekedés, expanzió, érettség, hanyatlás vagy új innováció (megújulás) – érvényes és kívánatos, az egészséges továbblépést biztosító vezetési és irányítási feladatokat.
Havener 2001
A szervezeti életciklus három – formatív, normatív és degeneratív – szakaszból áll. Ennek során a szervezeti teljesítmény a formatív szakaszban növekszik, a normatív periódusban stabillá válik, végül a degeneratív szakaszban csökken.
de Geus 2002
Kétféle életpályával rendelkező vállalkozásokat különböztet meg: a rövid távon gondolkodó (állandóan nyereséges, centralizált) és a hosszú távon gondolkodó (értékteremtő, decentralizált) szervezetet.
Hoy 2006
Kifejezetten a családi vállalatokra specializálódott életciklus-modell. Azt elemzi, hogy az életciklusok miben térnek el egy nem családi vállalkozáshoz képest, milyen sajátos feladatok – stratégiaalkotás, tervezés, célok stb. – szükségesek a közös, családon belüli érdekek figyelembevételéhez.
Zahorsky 2012
A kisvállalkozások hétszakaszos modellje.
Gilkey 2014
A kisvállalkozások ötszakaszos modellje elrugaszkodik a korábbi S-görbe által meghatározott ábrázolástól. A szakaszok összefüggő folyamatok halmazai, amelyek két dimenzió, az ideális világ és a valós helyzet nézőpontjából jelennek meg.
Rivers 2015
A családi vállalkozások négyszakaszos modellje.
Forrás: saját szerkesztés Katits & Zsupanekné, 2015, Katits et al., 2018, Katits, 2021 és Magyari, 2021 alapján, bővítve
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek után a vállalati életciklus-modell fogalma a következő: a cég teljes életútját idő és növekedési dimenzió mentén leíró függvény különböző, de jól elhatárolható szakaszokra (napjainkig három–tizenegy szakaszra) bontva, adott ismérvek által meghatározott jellemzőik révén. Az egyes modellek különböznek egymástól megközelítésükben, a szakaszolás alapját jelentő tényezőkben, a szakaszok számában és azok részletezettségében. Például Churchill és Lewis, továbbá Greiner, Miller és Friesen öt szakaszra osztotta a vállalati életutat (Churchill & Lewis, 1983; Greiner, 1972; Miller & Friesen, 1984). Amíg Kazanjian négy életszakaszt javasolt (Kazanjian, 1988), addig Adizes legfeljebb tíz szakaszból álló modellt vázolt fel (Adizes, 1992; 2014). Általában minden modell az egyes szakaszokban felmerülő jellemzőket, problémákat és stratégiákat tárgyalja. Nincsen egyetértés abban a tekintetben sem, hogy a cégeknek mennyi időt kell fordítaniuk egy adott fejlődési szakasz elérésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt hangsúlyozzuk, hogy a vállalati életciklus-modelleket elhatároljuk a makrogazdasági növekedési és ciklusmodellektől (Schumpeter, 1934; Samuelson, 1948; Kondratieff, 1984), továbbá a termék- és az iparági életpálya-modelltől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklus-modellek két alapvető csoportját különböztetjük meg (Horváth, 2016 alapján): a kvalitatív, vagyis minőségi (a szakaszok általános leírása időtávokkal, menedzsment- és szervezetorientált dimenziók mentén) és a kvantitatív, azaz mennyiségi megközelítésű modelleket (a szakaszokat mérhető, gyakran teljesítménymutatók alapján jelölik).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos tanulmány terjesztett elő különböző életciklus-modelleket az egyes szakaszok meghatározásához olyan intézkedések széles körének alkalmazásával, mint a szervezeti állapot, a vezetési stílus, a stratégiai orientáció, a kritikus fejlesztési zónák, a cég életkora, az osztalékfizetési politika és a vállalat pénzforgalmi mintái (Dickinson, 2011; Lester & Parnell, 2008; DeAngelo et al., 2006). Az életciklus-modellekben javasolt szakaszok száma három (Smith et al., 1985) és tizenegy (Adizes, 2023) között változik, mégis minden modell hasonló fejlődési mintát mutat. A több fejlesztési fokozattal rendelkező modellek meghatározott periódusokhoz sorolják az általános fázisokat, míg a kevesebb fejlődési szakaszt tartalmazó modellek két vagy több szakaszt integrálnak egy egyszerűbb modell megalkotása érdekében (Lester et al., 2003).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a vállalati életciklus és a csődkockázati hajlam közötti összefüggések vizsgálata kiemelt kutatási területnek számít a nemzetközi szakirodalomban (Durana et al., 2021; Akbar et al., 2019; 2020; Shahzad et al., 2019; Habib et al., 2017; Gulec & Karacear, 2017). A cégek életciklusaival foglalkozó tanulmányok azt sugallják, hogy az életciklusok erős hatást gyakorolnak a cég működési teljesítményére (Warusawitharana, 2018), finanszírozására (Berger & Udell, 1998; Ahsan et al., 2016), a befektetésekre (Richardson, 2006) és az osztalékra vonatkozó döntésekre (DeAngelo et al., 2006; Grullon et al., 2002). A pénzügyi nehézségekkel és válságokkal foglalkozó szakirodalom szoros összefüggést tárt fel az életciklus egyes szakaszainak a cég befektetési döntéseivel (Rose-Ackerman, 1991), a részvényhozamokkal (Dichev, 1998), a kötvényhozamokkal (Altman & Hotchkiss, 2011), a termelékenységgel (Bryan et al., 2013), az osztalékfizetéssel (DeAngelo & DeAngelo, 1990), a szerkezetátalakítással, az átszervezéssel és a leépítéssel (Dzingirai & Baporikar, 2022; Chen & Hambrick, 2012; Sudarsanam & Lai, 2001) való kapcsolatáról. Ezek a tanulmányok kiemelik a cégek működési-gazdálkodási teljesítményének mint kvantitatív mércének a változásait életciklusaik változásának függvényében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklusok változásának fontosságát igazoló kvantitatív kutatási eredmények mellett a kvalitatív kutatási eredmények is jelentős mértékben gazdagították a szakirodalmat. Ezt képviselik Churchill és Lewis, Pfeffer, valamint Farkas és szerzőtársai munkái (Churchill & Lewis, 1983; Pfeffer, 1994; Farkas et al., 2009), amelyek nyomán tudjuk, hogy a hagyományos, úgynevezett kemény tényezők (tőke, technológia, föld) mellett a lágy tényezők (pl. kultúra, emberi erőforrások) kitüntetett szerepet játszanak a szervezeti siker elérésében és fenntartásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kraus és szerzőtársai szerint sok vállalat szembesül a válsággal életciklusa során (Kraus et al., 2013). Kvalitatív kutatásban empirikusan tesztelték az elméleti megközelítéseket harminc németországi kis- és középvállalkozás (kkv) esetében. Végső következtetésük az, hogy a válságot úgy lehet a legjobban leküzdeni, ha a munkahelyek és a munkaidő csökkentése mellett az alaptevékenységre és a növekedésre összpontosítanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meg kell említeni azt is, hogy egyes vállalati életszakaszok kimaradhatnak, átugorhatóak, ahogyan ezt Salamonné kutatásai is bizonyítják (Salamonné Huszty, 2006a; 2006b). Ezek a modellek nagyon hasznosak, iránymutatóak a gyakorlati vizsgálatokhoz, de a korszerű oktatási szemlélet és módszertan bővítéséhez is megfelelő alapot teremtenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valamennyi idézett munkában megtalálhatjuk, hogy a növekedés szakasza minél hosszabb távon kívánatos egy vállalat életében, függetlenül attól, hogy éppen milyen életciklusban van. Még akkor is, ha a szerzők véleménye eltér a szakaszok időtartamáról és a szervezet időrendi korához való viszonyáról, valamennyi modell a szervezeti fejlődés előre meghatározott pályáját javasolja, amely korlátozott a mai üzleti környezet sokszor kiszámíthatatlan kihívásaival szemben. A vállalat növekedését tekintve a modellek nem veszik figyelembe a növekedés külső módjait, ideértve az egyesüléseket és a felvásárlásokat, a stratégiai szövetségeket vagy a hálózati formákat. Nincsenek tekintettel arra, hogy a mai üzleti környezetben a cégek élettartama rövidebb, a vállalkozások növekedése exponenciális, de skálázható is lehet. Ahogyan arra sincsenek tekintettel, hogy a vállalat működése sikeres turnaround menedzseléssel a hanyatlásból is visszafordítható (Katits, 2019; 2021; Magyari, 2021; Katits et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendelkezésre álló irodalom mélyreható feltárása meglepő módon nem eredményezett egyetlen olyan tanulmányt sem, amely vizsgálná a vállalat életciklusának szakaszához köthető fordulat felismerése és menedzselése közötti összefüggést a gyakorlatban is jól alkalmazható jelzés- és okfeltáró kutatási módszertannal. Így a téma aktualitásából adódóan az empirikus bizonyítékok hiánya és a vállalat életciklusának megfelelő konstrukciók kifejlesztése ösztönöztek bennünket a módszertani alkalmazásból származó eredmények ismertetésére.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave