III.4.2. Az azonosságok szintjei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikkeket/fejezeteket a mediális váltás okozta módosulások jellege és mértéke szerint soroltam négy fő kategóriába: 1. egyezés: változatlanul átemelt szöveg; 2. részleges egyezés egy forrással: módosítva átemelt szöveg; 3. részleges egyezés több forrással: kompilált szöveg; 4. nincs egyezés: át nem emelt cikk/előkép nélküli új fejezet. A következőkben e négy típusból vett példákat fogok bemutatni. Az összevetésekhez George Bornstein Hogyan olvassunk könyvoldalt?1 című írásában kifejtett nézeteit hívom segítségül a szöveg materialitásának vizsgálatáról. Bornstein John Keats, Emma Lazarus, W. B. Yeats és Gwendolyn Brooks egy-egy szonettjének kiadásonként eltérő változatait veti össze egymással a szövegek kontextusa és a kontextus sugallta olvasatok szerint. Az irodalmi mű eredetiségének kérdéséből kiindulva Bornstein megállapítja, hogy „az irodalmi szöveg nemcsak a szavaiból áll (ez a nyelvi kódja), hanem materiális megvalósulásainak szemantikai jellemzőiből is (ez a könyvészeti kódja)”.2 Azonosítja Walter Benjamin művészeti aura fogalmát a könyvészeti kóddal, melybe beletartozik például az oldalterv, kötetterv, betűtípus, előszó, fülszöveg és minden olyan kísérőszöveg, ami a művet körülveszi; ezenkívül ennek része a kiadó és a célközönség is. A szövegek aktuális megjelenési helyei ezek szerint befolyásolják a szövegek jelentését is:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[…] irodalmi művek esetében technikailag sokszorosított eredetik képesek megteremteni saját aurájukat, és csak a korábbi aurák sorvadnak el a mű egymást követő reprodukciói során. […] Az aura részben a szöveg materiális jellemzőiből jön létre. A mű megtestesülésének eredeti helyei tehát magukban hordozzák azt az aurát, amely a művet elhelyezi térben és időben, és amely létrehozza a mű autenticitását és kontingenciáját egyaránt. Ha megfosztjuk ettől az aurától, akkor a könyv lapjait is megfosztjuk az ikonikusságától, s ezáltal a szöveg jelentésének fontos elemeitől.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hetilap és a tanácsadó könyv auráját figyelembe véve talán az 1. kategóriába tartozó, szinte változatlanul átemelt szövegek jelentésmódosulása a legizgalmasabb. Remek példa erre a Lélekerő című cikk és Bátorság című könyvfejezet szövegpár. A Jósika Júlia a Nővilágban alfejezetben már érintettem e cikk történelmi kontextusát, és idéztem Vajda Jánostól egy kapcsolódó levélrészletet. Ez a korábban már vázolt kontextus a médiumváltás során bekövetkező jelentésmódosulások ábrázolásában kulcsszerepet játszik, ezért a legfontosabb tényezőket jelen fejezetben is fel fogom eleveníteni.
 
1 George Bornstein, Hogyan olvassunk könyvoldalt? (ford. Vince Máté) Déri Balázs–Kelemen Pál–Krupp József–Tamás Ábel (szerk.) Metafilológia 1. Szöveg – variáns – kommentár (Budapest, Ráció, 2011) Déri Balázs–Kulcsár-Szabó Ernő (sorozatszerk.) Filológia 2.
2 Bornstein, Hogyan olvassunk… 83.
3 Uo. 84.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave