A Bátorság–Lélekerő szövegpár a hetilapos közléshez képest egy-egy beszúrt szót és a címet leszámítva változtatás nélkül került be a kötetbe. A címváltoztatás a szerkesztőtől, Vajda Jánostól ered, aki az I. fejezetben tárgyalt érzékeny politikai viszonyok miatt, az utólagos rendőrségi cenzúrától való félelmében1 változtatta meg Jósika Júlia vezércikkének címét Bátorságról Lélekerőre.2 Ahogyan arról már szóltam, a Jósika házaspár élénk kapcsolatot ápolt a nyugati magyar emigránsok azon csoportjával (Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki László), akik a francia–osztrák–szárd háborútól a politikai erőviszonyok átrendeződését és egy új magyar forradalmat reméltek.3 Deák Ágnes és Tamás Ágnes feltárta, hogy 1859-ben a francia–osztrák–szárd háború harctéri tudósításairól hírzárlatot rendeltek el a magyar sajtóban, és még a magántáviratokat is ellenőrizték, nehogy a lapokhoz nem hivatalos tudósítások jussanak el.4 Mindezek tudatában Jósika Júlia Lélekerő című cikkének létezik egy politikailag töltött olvasata, miszerint egy aktuális, közelgő veszélyhelyzetre, forradalomra kell felkészülniük a magyar honleányoknak. A Lélekerő című cikk az úgynevezett „polgári bátorság”-ot nevezi meg specifikusan női erényként, melyre krízishelyzetben különösen nagy szükség van:

 

 

A lapszám, amely vezércikként adja közre a Lélekerőt, Németh János Arczod liljom című szerelmes versének közlése után a következő magasztos hangvételű cikkében erős római nőknek állít emléket, akik bátorságuk, erejük, eszük, állhatatosságuk révén az egész birodalom sorsára kiható tetteket vittek végbe. Thulmon Jozefa Jeles nők képcsarnoka6 című sorozatának első része Tiberius és Caius Gracchus anyját, Corneliát, illetve Coriolanus anyját, Veturiát állítja a Nővilágot olvasó „anyák és honleányok” elé példaképül. A történetek tanulsága – csakúgy, mint Jósika Júlia Lélekerő című írásában – a női helytállás fontossága szükségállapotban. (A női erő és bátorság témáját ezután a háziasság erényét magasztaló cikk egyensúlyozza ki a lapszámban Abonyi Lajostól.) A Nővilág mellőzi a politikai híradásokat; a nemzetközi konfliktusok alakulásáról is csak elvétve számol be a Vegyes Hírek közé elrejtve. A politikai tartalom mégis kiolvasható a női helytállásról szóló cikkekből, és Vajda János aggodalma sem volt alaptalan, amikor lapját a betiltástól féltette Jósika Júlia cikke miatt.