E kötet csak nevében naptár – a szó szoros értelmében vett naptár, ami a kalendáriumok elengedhetetlen tartozéka, hiányzik belőle. Ahogyan a felhívásban is olvasható, szerkezetében az almanach műfaját követi, periodicitását tekintve azonban nem felel meg ennek sem: mindössze egyszer jelent meg, és nem találtam arra utaló jelet, hogy további kötetek tervbe lettek volna véve. Címével összhangban kifejezetten női közönségre számító témákat dolgoz fel kilenc fejezetben, melyek három szerző nevéhez kötődnek: Jósika Júlia, Jósika Miklós és Horváth Mihály. A szövegek közt vegyesen szerepelnek eredeti írások és fordítások.

Az első jelentős magyar almanachnál, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora – Hazai almanachnál (1822–1837) első ránézésre is kisebb terjedelmű, szerényebb költségvetésű kiadvány előzéklapján Gróf Széchenyi Istvánné portréja látható, majd minden bevezető nélkül az első írás Miss Nightingale2 címmel a krími fronton hírnevet szerzett ápolónő életéről és munkásságáról szól – különös hangsúlyt fektetve arra, hogy miként segítette és segíti Viktória királynő a modern ápolástan úttörőjének munkáját.

A Hölgynaptár saját korának jeles nőalakjaival benépesített nyitányát egy bevezetővel ellátott forrásközlés követi Bethlen Gábor udvaráról3 Hatvani Mihálytól. Az álnév mögött Horváth Mihály történész, politikus, főpap rejtőzik, akit 1851-ben Jósika Miklóshoz hasonlóan halálra ítélt a hadi törvényszék, de az ítéletet csak Horváth távollétében, jelképesen tudták végrehajtani.4 Horváth is Brüsszelben telepedett meg egy időre, Jósika Miklóssal szoros barátságot ápolt, és itt dolgozott nagy ívű, hatkötetes történeti munkáján, a Magyarország történelmén.5 Nem meglepő tehát a közreműködése a Jósika Júlia szerkesztette kötetben. Ezután áll Jósika Miklós „Eszter szerzője” álnéven közölt A két vörös sipka című tréfás novellája két ellentétes jellem felcseréléséről,6 majd Jósika Júlia fordításában William Howitt Fekete csütörtök – Vázlat Ausztráliából7 című elbeszélése olvasható. Az eredeti szöveg a Charles Dickens szerkesztette Household Words hetilapban jelent meg 1856-ban, szerzője természettudományos és történeti munkáiról is ismert brit felfedező, aki szemtanúként több írást is közölt a fekete csütörtöknek nevezett 1851-es nagy ausztrál bozóttűzről. Korábbi, 1854-es cikke a témában8 dokumentarista jellegű: a tűzvész kiváltó okaira, az áldozatok és az anyagi kár tételes felsorolására és a jövőbeni lehetséges védekezési módok felvázolására szorítkozik. Az 1856-os szöveg fikciós rövidpróza, melyet a Howitt által átélt események ihlettek. Jósika Júlia fordítása a fentebb tárgyalt Pitcairn sziget s lakóitól eltérően szorosan követi az eredeti szöveget, és néhány egyszerűsítést leszámítva keveset változtat rajta. Ilyen egyszerűsítések főleg a tűz pusztításának és a megégett áldozatok leírásának dermesztő képeiben mutatkoznak, melyeket Jósika Júlia magyar szövege a szükségesnél nagyobb mértékben nem részletez, az eredeti szöveg viszont hosszabban elidőzik rajtuk. Az alábbi példa jól szemlélteti a magyar fordításban eszközölt változtatásokat:

 

Egy Habsburg uralkodót feketére festő szövegrészletnek – akármilyen hosszú idő telt el azóta – nem lehetett helye egy 1861-es, középosztálybeli nők hétköznapi szórakoztatására szolgáló kiadványban, ez világos. Nem tudni, hogy Horváth Mihály eleve elhagyta a fordításból a kérdéses passzust, vagy esetleg Jósika Júlia szerkesztette ki belőle, de ez itt nem is igazán lényeges kérdés. Lady Mary Wortley Montagu magyarországi útilevele egyszerre történelmi érdekesség, gazdagon adatolt műveltségterjesztő szöveg és bizonyos tekintetben megható olvasmány. Kontextusát és tartalmát figyelembe véve a Hölgynaptár legfigyelemreméltóbb darabjának tartom.

A Nővilág olvasói számára cseppet sem volt váratlan a következő írás: Valami az öltözetről. Ahogyan a szerző újságírói pályájával kapcsolatban részletesen taglalni fogom, Jósika Júlia Eredeti divattudósítás című népszerű cikksorozata éppen 1860-ban ért véget. A hetilap hűséges előfizetőinek küldött, 1861-re készült Hölgynaptárban feltétlenül helyet kellett kapnia egy kissé nosztalgikus, az írónő külföldi tapasztalatait és öltözködési irányelveit tömören összefoglaló fejezetnek. Bizalmas, nők-egymás-közt hangnemben élcelődik a fukar férjek nehezen nyíló erszényén és anyák napi aggodalmain lányaik túl egyszerű öltözete miatt. Propagálja az estélyi ruhák egynél többszöri viselését (akár egy egész szezonon át!), a hétköznapi darabok lehetőség szerinti újrahasznosítását és a kevés, de jó minőségű ruha varratását. A jelszó, mint mindig: mértékletesség.

A kötet utolsó szakasza rövid, vegyes háztartási és egészségügyi praktikákat, valamint recepteket tartalmaz. Az öltözetről szóló fejezetből már kiderült, hogy molyok ellen kámfort érdemes a szekrénybe tenni, és az új csipkét első mosásig a ruháról levéve szabad csak tárolni, mert az új csipke fehérítő pora elszínezi a selymet.23 A Kis gyógyszertár – gyakoribb kóresetekre a családanyának ápolónői minőségében ad útmutatást. A mai szemmel nézve hol bizarr, hol bölcs tanácsok rendkívül értékes kordokumentumként szolgálnak a 19. század közepi ember hidegtől és huzattól való szorongásáról és a könnyen végzetes kimenetelű betegségek kezelésére irányuló már-már kétségbeesett házi praktikákról. A torokgyíkos gyermek torkára például piócákat kell tenni a könyv szerint, és ha ez sem segít, langyos vízzel meghánytatni, míg kiér az orvos.

 

A továbbiakban egészen rövid, egy-két bekezdésnyi szövegek követik egymást, mint pl. Aczél tisztitása, Márvány és porczellán tisztitása, Rózsaolaj készitése stb. Az olvasó megtudhatja, hogyan kell a dekorációnak használt, megsárgult mohát mosáshoz való kékítővel újra zöldre festeni,25 kiderül, hogy Hogy lehet a lámpák füstölgését kikerülni?,26 és az is, hogy hogyan készül a Ragacs, melylyel a porczellánt vagy üveget összeragaszthatjuk.27 A Konyhai rendelvényekben28 saláták, savanyúságok, desszertek receptjei szerepelnek. Közöl egy variációt az általa eredetinek mondott angol plum puddingra is,29 ami csak annyira eredeti, hogy a magyar háziasszony könnyen beszerezhesse a hozzávalókat. Az angol konyhában gyakran használt faggyú helyett például marhazsírt ad meg, mint első számú összetevőt, amivel nem egészen ugyanaz lesz az eredmény. (Persze lehetséges, hogy egyszerűen félrefordította az angol ’lard’ szót.)

A Hölgynaptár az 1860-as évekbeli középosztálybeli háziasszony átlagos igényeit lefedő, hétköznapi olvasmány. Jeles nőket állít példaképként, bővíti az olvasó történelmi ismereteit, könnyed, Erdélyben játszódó és kalandos ausztráliai novellákkal szórakoztat és mindenféle háztartási ötlettel segíti a mindennapi munkát. Célközönsége nagyrészt megegyezik a Nővilág későbbiekben részletezett célközönségével. Tartalomjegyzékére pillantva a felületes szemlélődő inkoherens, véletlenszerűen egymás után következő, össze nem illő szövegeket láthat, azonban a kötet funkcióját figyelembe véve Jósika Júlia nagyon is gyakorlatias szempontok szerint szerkesztette a szövegegyüttest. A különböző műfajú szövegek közt is van tematikus kohézió, például Bethlen Gábor hopmesterének adott utasításai Horváth Mihály szöveggondozásában és Jósika Miklós A két vörös sipka című novellája egyaránt Erdélyhez kötődik; Bethlen Gábor korát Lady Mary Wortley Montagu útilevele idézi meg. A grófnőhöz hasonlóan angol utazó William Howitt is, aki megrázó eseményeket és közvetlen életveszélyt élt át Ausztráliában – akárcsak a krími háborúban rátermettségét bizonyító Florence Nightingale. A kötet narrációra épülő – és nem háztartási – szövegei egyrészt Erdély, másrészt az angol utazók motívuma köré csoportosulnak. A háztartási használatra szánt fejezetek egyértelműen elkülönülve, a kötet végében találhatók. Szerkezetében szoros rokonságot mutat a Nővilág egy-egy lapszámával: portré, történelmi kitekintés, magyar és/vagy külföldi fikciós próza, levél, divat, egészség, háztartás. Persze az olyan, csak sajtótermékben érvényesülő rovatok, mint a társasági és kulturális élet friss hírei, színikritikák, könyvajánlók, szerkesztői levelek, képrejtvények stb. nem szerepelnek a Hölgynaptárban, de így is világosan felismerhető benne annak a hetilapnak a struktúrája, amihez mellékelték.