2. A kutatás menete és módszere

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás 2022 novemberében egy online fókuszcsoportos megbeszéléssel indult, melynek során ismertettük a felsőoktatás kimeneti elvárásokat fókuszba helyező értékelési módszerével kapcsolatos vizsgálatunk célját és annak menetét. A workshopon 12 oktató vett részt, számukra bemutattuk azt a saját szerkesztésű online kérdőívet is, amelynek kitöltésével segíteni tudták, hogy konkrét jó gyakorlatokkal rendelkezzünk a hazai kimeneti elvárásokat fókuszba helyező értékelésről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérőeszköz 19 kérdést tartalmazott, ebből 10 zárt, 9 pedig nyílt kérdés volt. Az itemekkel többek között érdeklődtünk az értékelési eljárás célcsoportja és korosztálya, a kompetenciafejlesztés célja, az értékelés típusa és funkciója és eszközei iránt, de a válaszadók lehetőséget kaptak arra is, hogy szabadon kifejtsék véleményüket az értékelési módszer célszerűségéről, optimálisnak tartott feltételeiről és az eddig összegyűjtött tapasztalatokról is. A válaszadásra az oktatóknak két hét állt rendelkezésükre.
 
A tanulásieredmény-alapú értékeléssel kapcsolatos jó gyakorlatok általános tapasztalatai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kutatásunkba hat felsőoktatási intézményből sikerült oktatókat bevonnunk, ők az Apor Vilmos Főiskola, a Corvinus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Óbudai Egyetem munkatársai. A vizsgálatban való részvételüket szívesen vállalták, és egy fő kivételével hozzájárulásukat adták ahhoz is, hogy az általuk megosztott értékelési eljárásokat nevesítve tegyük közzé. A minta összeállításakor kifejezetten fontosnak tartottuk, hogy a hazai igen színes felsőoktatási palettáról sikerüljön olyan szakembereket megszólítani, akik különböző tudományterülethez kötődnek, és a segítségükkel még pontosabb képet kapjunk az alkalmazott értékelési módszerek mindennapi gyakorlatáról. A közlésre kiválasztott értékelési jó gyakorlatok között találunk példát a pedagógus-, a nyelvi, az informatikai, a művészeti, a kommunikációs, illetve a távoktatási képzéshez kapcsolódóan is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatásban részt vevő szakemberek többsége főleg az alap-, illetve a mesterképzésben, kisebb részben pedig az osztatlan tanárképzésben alkalmazza az általa megosztott értékelési eljárásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakemberek válaszai alapján általánosságban levonhatjuk azt a következtetést, hogy bár az elmúlt években valószínűsíthetően a saját kurzusához tartozóan minden kolléga elkészítette a Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírásait, és megnevezte az új, tanulásieredmény-alapú képzési és kimeneti követelményeket, ezen elemek tudatosítása még nem minden szakember számára kézenfekvő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatban szereplő felsőoktatási oktatók több mint kétharmada több éve alkalmazza az általa ismertetett értékelési módszert, a többi válaszadó pedig a közel egy éve időtartamot nevezte meg, illetve két fő osztott meg olyan eljárást, amelyet a távolléti oktatási időszakban alkalmazott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jó gyakorlatok esetében nagyobbrészt a formáló-segítő szándékú formatív és az összegző-lezáró célú szummatív, kisebb részben pedig a helyzetfeltárást támogató diagnosztikus értékelési típusok kerültek megnevezésre. A kurzusok esetében főként a tanulói önértékelés (7 esetben), a társak értékelése (6 esetben), a csoportmegbeszélés (6 esetben), az egyéni megbeszélés (5 esetben), a portfólió és a megfigyelés pedig 3-3 esetben lettek az értékelés konkrét eszközeként megnevezve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatban részt vevő felsőoktatási szakemberek 7 kurzus esetében a hallgatóhoz viszonyított értékelést emelték ki, tehát a diákot önismeretének fejlesztése érdekében az adott teljesítményhez igyekeznek viszonyítani. A válaszadók 3 kurzus esetében nevezték meg a kritériumorientált, azaz a tanulási követelményekhez viszonyított, míg további 2 esetben a normaorientált, vagyis az adott populációhoz idomuló értékelési módszert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megkérdezett oktatók többsége (mintegy 9 jó gyakorlat esetében) gondolja úgy, hogy az általa alkalmazott értékelési jó gyakorlat a hallgatók számára könnyen, 2 esetben közepesen, míg 1 pedig nehezen értelmezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatásszervezés szempontjából az ismertetett értékelési eljárások közül 7 az egyéni, 3 a csoportos, míg további 2 pedig a komplex, azaz az értékelés adott fázisában a csoportos, másik fázisában pedig az egyéni értékeléshez tartozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk folytatásában a konkrét értékelési eljárásokat azonos szempontrendszer alapján ismertetjük, melynek része az oktató, a kurzus, az alkalmazott értékelési eljárás, és a célcsoport megnevezése, illetve az összehasonlítás alapjául szolgálnak a fejlesztendő kompetenciák, az értékelés típusa, célja és eszközei is. Minden kurzus esetében kitérünk a jó gyakorlat konkrét bemutatására, alkalmazásának esetleges feltételeire, az oktatók személyes tapasztalataira és a tanulságok is megfogalmazásra kerültek.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave