Tóth József (szerk.): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási módszerek a humán tudományok területén
›
4. Oktatás és tanulás: módszerek és kihívások
›
A tanulásieredmény-alapú értékelés jó gyakorlatai a felsőoktatásban. Best practices in outcome-based assessment in higher education • Herzog Csilla, Racsko Réka
›
1. Bevezetés

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi felmérések eredményei azt igazolják (Whiting, 2020)1, hogy a jövőbiztosnak tartott készségek a kritikus gondolkodás, az együttműködés és a kommunikáció, az oktatás fő feladatai tehát ezek fejlesztése. A felsőoktatás egyik célja, hogy alkalmazkodva a globális trendekhez és a változó munkaerőpiaci elvárásokhoz felkészíti a hallgatókat a munkavállalásra és a jövő munkaerőpiaci kihívásaira, mindeközben pedig a képző intézmények megfelelnek az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerének is. A felsőoktatási kurzusok képzési és kimeneti követelményeiben (továbbiakban KKK) a tanulási eredmények a kompetenciaelvárásokban kerülnek megfogalmazásra. A megfogalmazott tanulási eredmények lényegében olyan állítások, amelyek azt tartalmazzák, hogy egy hallgató mit fog tudni, illetve mit lesz képes elvégezni egy adott tanulási tevékenység eredményeképpen a kurzus végére (A magyarországi szakképzés rövid áttekintése, 2008)2. A felsőoktatási szférában ma már olyan módszerekre van szükség, amelyek interaktívak, illetve a készségfejlesztést és a tanulók felelősségvállalását is segítik (Derényi és Lukács, 2017)3.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor az oktatás folyamatából kiemeljük az értékelést, akkor felmerülhet bennünk a kérdés, tulajdonképpen mit is szeretnénk mérni? A válaszok sokszínűek lehetnek: osztályozhatjuk a hallgatók tudását, képességeit, ismereteit, készségeit vagy kompetenciáit, ugyanakkor már a fenti felsorolásból is kiderül, hogy az, amit mérni kívánunk, legkevésbé sem hasonlítható össze egymással, mint ahogy az sem feltétlenül biztosított, hogy maga az értékelés valóban a megszerzett tudást, ismeretet vagy készséget tükrözze. Az értékeléssel kapcsolatban egyre gyakrabban halljuk megfogalmazni azt is, hogy a 21. században igényelt objektív mérési eljárások – amellett, hogy a társadalmi elvárásokra is próbáljanak reflektálni – a ténybeli ismeretek mellett a tudásépítésre, a kollaborációs, a problémamegoldó és az önszabályozó képességekre is vonatkozzanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel az értékelés minősége jelentősen befolyásolja a tanulási folyamatot, a tanulási teljesítményt, a motivációt, az önértékelést, a személyiség alakítását, ezért a hallgatói teljesítmények értékelése kiemelt figyelmet érdemlő, felelősségteljes feladat (Réthy, 2011)4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsőoktatás értékelési kultúrájáról – függetlenül az éppen hatályban lévő képzési és kimeneti követelményektől – igen színes és változatos képet rajzolhatunk. Ennek egyik magyarázatát a képzések sokszínűségében kereshetjük, másrészt az oktatók szakmai előéletében, hiszen tevékenységüknek gyakran egyáltalán nem feltétele a pedagógus-végzettség megszerzése. Véleményünk szerint a tanórákhoz köthető módszertani eljárásokat olyan speciális, egyéni tényezők is befolyásolják, mint pl. az oktató személyisége, szakmai nyitottsága, innovatív szemlélete és egyéni motivációja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsőoktatás, amely egyre inkább a szolgáltató szféra részeként működik, érzékenyen reagál olyan külső környezeti tényezőkre, mint pl. a munkaerőpiac elvárásai, a sokszínű hazai és nemzetközi hallgatói összetétel, az egyetemisták tanuláshoz való hozzáállása, egyéni motivációja, a diákok korábbi tanulási színterei és szokásai. A folytonosan változó körülményekre válaszul a felsőoktatásban 2017 szeptemberétől vált hatályossá az új, tanulásieredmény-alapú (a folytatásban TEA) képzési és kimeneti követelmény (EMMI, 2018)5, amely a tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással – a tanulási szakasz végére – elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti. A Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás szükségszerűvé tette a meglévő képzési programok, tantervek, tárgyleírások átdolgozását és fejlesztését (Farkas, 2019)6.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kutatás egyik célja, hogy a felsőoktatás területéről sikerüljön olyan jó gyakorlatokat összegyűjteni, amelyek a különböző képzési szakterületek esetén is lehetővé teszik a kimeneti elvárásokat fókuszba helyező értékelési módszerek bemutatását, illetve ezek széles szakmai körben való megismertetését. Vizsgálatunkba igyekeztünk olyan felsőoktatási szakembereket bevonni, akik véleményünk szerint innovatív módon támogatják a hallgatók értékelését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új értékelési módszerek felkutatása során a pedagógusi, a mérnöki, a bölcsészet-, a művészeti, a gazdaságtudományi területekre fókuszáltunk, teret adva az új digitális értékelési módszerek bemutatásának is. Véleményünk szerint azon túl, hogy a fentebb megnevezett területek nagyban szakmaspecifikusak, ugyanakkor többségükre az is jellemző, hogy a kurzusok tartalmában, illetve az oktatás és az értékelés módszertanában is igyekeznek reflektálni a folyamatosan változó társadalmi és munkaerőpiaci elvárásokra.
 
1 Whiting, K. (2020): These are the top 10 job skills of tomorrow – and how long it takes to learn them. https://www.weforum.org/agenda/2020/10/top-10-work-skills-oftomorrow-how-long-it-takes-to-learn-them/.
2 A magyarországi szakképzés rövid áttekintése. In: Cedefop – Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, 2008 Luxemburg, Európai Unió Kiadóhivatala, 2011. https://www.cedefop.europa.eu/files/4103_hu.pdf.
3 Derényi András & Lukács István (2017): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához. Budapest, Oktatási Hivatal.
4 Réthy Endréné (2011): Tanári teljesítmény-visszajelzés hatása a tanulók személyiségére. Comenius Oktató és Kiadó Kft., Pécs.
5 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról.
6 Farkas Éva (2019): Tanulási eredmények értékelése a felsőoktatásban.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave