2.3. A tananyag felépítése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy távoktatási tananyag tervezésekor, létrehozásakor tisztában kell lenni azzal, hogy a célcsoportnak – ebben az esetben a felsőoktatásban tanulóknak – milyen speciális igényei, milyen nehézségei vannak, hiszen csak így lehet személyre szabott, hatékony tananyagot készíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy tananyag felépítésekor abból érdemes kiindulni, hogy a célcsoport agyi dominanciájára mi jellemző. A kutatások alapján a diszlexiás hallgatók esetében a jobb agyfélteke dominanciája az erősebb, míg a többségi társadalomban a bal agyféltekei. Ebből fakadóan a diszlexiás hallgatók információfeldolgozó stratégiái is mások (Gyarmathy, 2007).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Szövegfelépítés és agyfélteke-dominancia (saját szerkesztésű táblázat)
Bal agyfélteke dominanciája
Jobb agyfélteke dominanciája
egymásutániság
vizualitás, téri képességek
lépésről lépésre haladás
zene élvezete, érzelmek, humor
viszonyok jó kezelése
egészlegesség
elemzés
nincs elemzés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázat nyomán jól látható, hogy a diszlexiás hallgatók számára is tervezett távoktatási tananyag felépítése más metodika mentén kell hogy történjen. A témával kapcsolatos szakirodalomra támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a készülő távoktatási tananyagnál célszerű egy-egy fejezet elején rögzíteni egy összegzést, egy olyan kivonatot, ami alapján a hallgató egészben láthatja a témát. Fontos, hogy egy-egy téma egy oldalra kerüljön és minél több interaktív feladat segítse az elmélet feldolgozhatóságát. Ugyanilyen fontos az is, hogy az instrukciók egyértelműek és pontosak legyenek, hiszen így lesz lehetősége a hallgatónak az önálló tanulásra. Egy online felületen megjelenő tananyagnál elengedhetetlen, hogy átlátható, egyszerű, letisztult legyen az oldal. Ebben az esetben kevésbé a design, inkább a jól használhatóság a szempont. Ehhez kapcsolódóan vizsgálni kell a tananyag olvashatóságát, amit összhangba kell tudni hozni a célközönség képességrepertoárjával. Az olvashatóság biztosítása érdekében az átlagos mondathosszt érdemes 15–20 szónál rögzíteni, törekedni kell a tömörségre, célravezető pontokba szedni a szöveget, az alkalmazott szókincs legyen egyszerű, de semmiképpen sem leereszkedő, a passzív szerkezeteket mindenképpen kerülni kell, az új fogalmak bevezetése csak akkor megengedett, ha a korábbiak már megfelelő magyarázatot kaptak (Gyarmathy, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelni kell arra is, hogy a célcsoportba tartozók olvasási tempója lassabb lehet, és az olvasás sebessége sem a megfelelő tempóban megválasztott, az olvasottakat különböző mértékben érti meg és jegyzi meg, a lényegkiemeléssel is problémák adódhatnak, az új szavak nehezen épülnek be az előzetes tudásba és az aktív szókincsbe, továbbá az is gondot jelenthet, ha hosszabb ideig kell olvasni (Dávid, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A távoktatási felület lehetőséget biztosít arra, hogy a fejlesztők gazdag szimbólumrendszerrel dolgozzanak, ami a diszlexiás hallgatók önálló tanulását nagymértékben támogathatja, hiszen pontosan azoknak az agyi területeknek (jobb agyfélteke) az erősségére építenek, amelyek a diszlexiás hallgatók esetében dominánsak. Ezeket a szimbólumokat kreatívan, de mégis egyértelműen kell alkalmazni. „Szimbólumok, képek alkalmazásával segíthetjük a tanulót az írott instrukciók megértésében, annak nehézségi fokának megítélésében” (Fekete-Darmos, Radics, 2018: 13.).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave