1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola és a család kapcsolatrendszerének jellege, a szülői részvétel/bevonódás intenzitása és minősége, a szülő és az iskola közötti együttműködés formái egy közös, koherens kutatási témakörként jelenik meg immár több évtizede nemcsak a nemzetközi szakirodalomban (Wilder, 2014; Garbacz et al., 2018), hanem a különböző szak- és fejlesztéspolitikai dokumentumokban is (Borgonovi, Montt, 2012; OECD, 2019). A vizsgálódás gyökerei azokhoz a társadalomtudományi elméletekhez nyúlnak vissza, melyek középpontba állították a családi háttér szerepét a tanuló iskolai pályafutásának alakulásában (Bourdieu, 1978; Coleman, 1997). Bourdieu az iskoláztatás folyamatában elsősorban a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó kulturális erőforrások jelentőségét emelte ki, azok szerepét a tanulók iskolai előrehaladásában (Hallinan, 2006). Követve ezt az elméletet Anette Lareau szerint a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó családok – erőforrásaik függvényében – különböző eszközökkel és módokon támogatják gyermekük iskolai pályafutását (Lareau, 1996, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedekben a társadalmi és kulturális tőkeelméletek mellett az angolszász országokban egyre több kutatás irányult a szülői bevonódás fogalmi rendszerének és típusainak leírására, az iskola és a szülő közötti együttműködés formáinak a feltárására (Epstein, 1991, 2010). Később – elsősorban fejlesztéspolitikai céllal – az elméleti modellek megalkotása mellett a gyakorlati megvalósíthatóságra helyeződött a hangsúly, amelynek keretében szá,mos szülői bevonódást növelő program került kidolgozásra (Epstein et al., 2011; Epstein, Sheldon 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A család és az iskola közötti kapcsolatrendszer jellegének vizsgálata mindenekelőtt a tanulói eredményesség növelése (Wilder, 2014; Desforges, Abouchaar, 2003), a méltányosság, az esélyegyenlőség biztosítása (OECD 2011) szempontjából került előtérbe, majd az ezredfordulót követően a korai iskolaelhagyás megelőzése és mérséklése kapcsán került be a szakmai diskurzusba (Hammond et al., 2007; Rumberger, Lim, 2008; Kaye et al., 2017). A nemzetek felett álló szervezetek (OECD, WHO) fejlesztéspolitikája – Dan Goodley szavaival élve – a neoliberális oktatás támogatójaként „közös sztenderdeket követel, amellyel értékeli és átláthatóvá, számon kérhetővé teszi az iskolákat, a tanárokat, a diákokat és a szülőket” (Goodley, 2019: 10). A család és az iskola viszonyrendszerében egy olyan normatív modellt követ, mely szerint létezik a szülői bevonódásnak egy elvárható intenzitása, az iskola és a szülő közötti együttműködésnek meghatározott, előírható formái, melyek elősegítik a tanulói eredményesség növelését vagy éppen a korai iskolaelhagyók számának a mérséklését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban egy – a 2018/19-es tanévben megvalósított – empirikus kutatás1 eredményeit mutatjuk be, melynek során a család és az iskolarendszer viszonyrendszerének jellegét, a szülőkkel való együttműködés nehézségeit igyekszünk leírni. Az elemzés során egyik szempontként jelent meg – a mintába került általános iskoláknál – a korai iskolaelhagyás kockázatával való érintettség mértéke.
 
1 A kutatás az Eszterházy Károly Egyetem által megvalósított Komplex Alapprogram – EFOP-3.1.2-16-2016-00001 kódjelű kiemelt projekt keretében valósult meg.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave