2. Az iskola és a család kapcsolatának meghatározó tényezői
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p1)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p1)
A nemzetközi szakirodalom a család és az iskola közötti viszonyrendszer leírására az utóbbi évtizedekben a partnerkapcsolat1 kifejezést használja, mely mind a köznyelvben, mind a szaknyelvben általában pozitív jelentéstöbbletet hordoz. Ez a megközelítés ugyanakkor azzal az előfeltevéssel él, mintha az iskola és a család vagy a tanár-szülő közötti viszonyrendszer problémamentes, vagy legalábbis neutrális lenne. Legtöbbször a szak- és fejlesztéspolitika részéről fogalmazódnak meg olyan implicit és explicit elvárások, hogy a tanárok és a szülők között jó partneri viszonyt kell kialakítani. A jól működő partnerkapcsolat feltétele a kölcsönös tisztelet, a közös érdekek, a nyitott kommunikáció a szülő és az iskola között (Driessen et al., 2005; Smit et al., 2007). Ezek a feltételek azonban nem minden esetben állnak rendelkezésre, így egy ideális partnerkapcsolat megteremtése és fenntartása jelentős mértékű erőforrást igényel mind az iskola, mind a szülő részéről. Az erőforrások maximális kihasználása azonban hosszú távon kiégéshez vezethet, ami ugyanúgy érintheti az iskolában dolgozó pedagógust, mint a minden színtéren helytállni törekvő szülőt. „A teljesítményelvű és aktív társadalom fonákján pedig megjelenik a fáradtság és a kimerültség. […] A teljesítményelvű társadalom fáradtsága egyedül-fáradtság, ami elválasztó és elszigetelő hatású.” (Byung-Chul, 2019: 60). Paradox módon azonban – egyes kutatások szerint – a szülőkkel való együttműködés, főként, ha az partneri, bizalmi viszonyon alapul, növeli a pedagógusoknál a tanári én-hatékonyság érzetét, ami közvetve csökkenti a kiégés kockázatát (Hoover-Dempsey, Sandler, 1997; Walker, Hoover-Dempsey, 2008).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p3 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p3)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p3)
Az iskola és a család közötti kapcsolatrendszer nagyon eltérő formákat ölthet, mely függ az egyének hozzáállásától, de azoktól az intézményi politikáktól is, melyek előtérbe helyezik, vagy éppen figyelmen kívül hagyják a szülők meghatározó szerepét gyermekük iskoláztatásában. Az angolszász világban a szülői bevonódás témakörének középpontba kerülésével párhuzamosan az iskolát és az otthont elválasztó határok az utóbbi évtizedben elmosódtak, mely új helyzetet teremtett mind a tanárok, mind a szülők számára. Az iskola felől egyre nagyobbak lettek az elvárások a szülők felé, másrészt a szülők is egyre nagyobb mértékben vesznek részt az iskolák életében (pl. helyi tantervbe való beleszólás, önkéntes munkák stb.). Ez nemcsak a szülői részvétel gyakoriságát érinti, hanem minőségileg más jellegű feladatokat és magatartásformákat is jelent (Markström, 2013).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p4 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p4)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p4)
Nemzetközi és hazai kutatási eredmények szerint az iskola és a család közötti kapcsolatrendszer sokszor feszültségekkel, konfliktusokkal terhes, melynek feloldását számos tényező hátráltathatja (Hornby, Blackwell, 2018; Hoover-Dempsey et al., 2002; Hornby, Lafaele, 2011). Ezek a feszültségek azonban időnként lehetnek hasznosak és produktívak, mivel olyan kapcsolatot teremtenek az igazgatók számára, amelyet sikeresen kell kezelni, mind a hatékony szülői részvétel ösztönzése, mind pedig annak korlátozása és ellenőrzése érdekében (Horvat et al. 2010: 723).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p6 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p6)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p6)
Ha egy oktatási intézmény azt a célt tűzi ki, hogy növelni szeretné a szülők részvételét az iskola életében, akkor léteznek olyan jógyakorlatok, melyek ennek a célnak az elérését szolgálják. Itt azonban meg kell említeni azt a lehetőséget is, hogy vannak és lesznek olyan intézmények, amelyek nem szeretnék a meglévő gyakorlatnál jobban bevonni a szülőket. Az, hogy milyen okok állnak ennek a döntésnek a hátterében, nem látszik világosan, mivel ezt a kérdést jellemzően nem vizsgálják. Mint ahogy azt sem, hogy milyen intézményi jellemzőkkel bíró iskolákra igaz ez, és milyen arányban. Megkerülhetetlen tehát az az intézményi kontextus, amelyben a fenti célok megfogalmazódnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p7 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p7)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__307/#m1274nykmukihtt_305_p7)
Az eltérő szociokulturális hátterű vagy kedvezőtlen szocioökonómiai helyzetű családokkal való kapcsolattartás többnyire nagyobb erőbefektetést kíván mind az intézményvezetés, mind a pedagógusok részéről. Egy holland kutatócsoport vizsgálatának eredményei szerint a hátrányos helyzetű, kisebbséghez tartozó gyerekeket oktató iskolák a legnyitottabbak a szülő-iskola kapcsolatrendszer témakörére. Többnyire kidolgozott támogatási tervük van arra vonatkozóan, hogyan segítsenek a szülőknek, hogy a tanárokkal együttműködve részt vegyenek gyermekük oktatásában. Itt fontos szerep jut a szülői konzultációknak, ahol még a passzív szülőket is be tudják vonni a kommunikációba (Smit et al., 2007). Az iskolák többségében azonban a szülői részvétel nem magas prioritású az iskolák irányításában, s ha mégis van, akkor működésük értékelése sem szisztematikus. A másik problémát a tanulmány szerzői abban látják, hogy a tanárok nem minden esetben rendelkeznek a heterogén szülői csoportok bevonásához szükséges kommunikációs és együttműködési készségekkel. A szülők iskolai részvétele pedig alapvetően a pedagógus irányultságán, kezdeményezésén és konkrét lépésein múlik. A szülői bevonódásban rejlő lehetőségek is csak akkor realizálódhatnak, ha az iskolavezetés ennek tudatában van, és saját eszközeivel támogatja ennek megvalósulását (Smit et al., 2007: 45).
1 Az angolszász világban és Európa számos országában a szakpolitikai diskurzus meghatározói a korábbi „szülő mint fogyasztó vagy felhasználó” helyett a „szülő mint partner” irányába tolódott el (Byrne, Smyth, 2010).