Tóth József (szerk.): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási módszerek a humán tudományok területén
›
5. Társadalom és oktatás kapcsolódásai
›
A társadalmi rend szervezésének pedagógiai gyakorlata. Pedagogical practice of organizing the social order • Perjés István
›
5. A morális értékek és gondolati normák pedagógiai áthagyományozása

5. A morális értékek és gondolati normák pedagógiai áthagyományozása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A konzervatív pedagógiai gondolkodásba és nevelési gyakorlatba mélyen beleívódott Herbart-i életmű morálfilozófiai nevelésfelfogású és intraperszonális hangsúlyú pedagógiai rendszere is a lehorgonyzás és tárgyiasítás nyomvonalán haladva jut el a belátás és akarat kontinuumába helyezett abszolút erényhez, melyet Herbart a pedagógiai tevékenység céljaként jelöl meg: „Az egész pedagógiai tevékenység céljának neve erény. Ez nem egyéb, mint a belső szabadság eszméje, mely az egyénben állandó valósággá érlelődött” (Herbart, 1932: 28). Ebben a koncepcióban az erény absztrakciója a szabadság, a tökéletesség, a jóakarat, a jog és a méltányosság gyakorlati eszméiben konkretizálódik, ahol a szabadságba beleértett döntési képességnek a mindennapi életben folyton a helyes önelhatározás a célja” (Herbart, 1932: 30).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Weszely Ödön (1923) az egyetemes értékek világát a vallás univerzalizmusában találja meg, melyben a Szentség absztrakcióját az igazság, a szépség és a jóság ideáiban úgy bontja ki, hogy így jusson el a már nevelési célokként is megnevezhető, emberi cselekvéseket is megítélhetővé tevő szükség, a haszon és az élvezet olyan gyakorlatias értékeihez, mint a gazdaság, technika és természet értékei. A szerző értelmezésében „valaki elismerheti az ideális értékek magasabb rendű voltát, de cselekvésének motívumai a reális értékek lehetnek. Szépnek, nagynak nemesnek tudhatja az erkölcsi jót, az esztétikai szépet, az igazat, de cselekvéseiben azért a hasznos és élvezetes lehetnek vezetői” (Weszely, 1923: 153).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A spiritualitásától megfosztott nevelés azonban még nem azonos a nevelési eszményektől való elfordulással, hiszen a társadalmi, közösségi érték- és viselkedésminták áthagyományozódásaiban továbbra is érvényesülhetnek a hierarchikusan szervezett, tekintélytiszteletre építő nevelői gondolkodási szokások. Ebből következően a konzervatív, tradicionális értékbeállítódású nevelés normatív emberképe és a valóságos tapasztalatokon alapuló pragmatikus, illetve a spiritualizmushoz is merítő humanisztikus nevelés egymással versengő nézetei és értékei karakterizálják a nevelés intézményes és személyes környezetét. Erre utal Gloviczky Zoltán (2017) is, amikor a hazai pedagógiai kultúra dinamikáját elemezve arra emlékeztethet, hogy az „emberkép alakításának problémáját megközelíthetjük a hazai pedagógiai kultúra hagyományos (konzervatív) fő áramától alapvetően eltérő módon is, a humanisztikus illetve a konstruktivista pedagógiához közelítve: a normatív emberkép alakítása helyett a személyes emberkép kialakulásának katalizálásaként” (Gloviczky, 2017: 147).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben az alternatív és reformpedagógiák által gyakran hivatkozott, társadalomfilozófiai alapokra építkező, a pragmatizmust szociális reprezentációként hangsúlyozó John Dewey (1976) a tapasztalatszerzés és a szabadság kontinuumába a személyes és relatív érdeklődés absztrakcióját állítja be, és ezt transzformálja át a fegyelmezettség, a tájékozottság és a műveltség életgyakorlati színtereire: „Röviden visszatekintve tehát, az érdeklődés a kiindulópont, vagyis az az attitűd, amely a nevelési folyamat dinamikus kiindulópontja. A fegyelem biztosítja a tapasztalás rendjét, rendszerét, módszerét. A tájékozottság tölti meg mindezt pozitív tartalommal. A műveltség képviseli magát a folyamatot, az értékeik szerint megítélt produktumaival, eredményeivel együtt” (Dewey, 1976: 81).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabadság hangsúlyozott jelenléte arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelés az egyén önirányítási képességét hivatott támogatni. A szabadság pedagógiai jelentősége abban áll, hogy milyen viszonyt alakít ki az autentikusságra való törekvéssel, melyben az embert nem határozza meg teljesen a környezete, így módja van saját jellemével összhangban cselekedni. A szabadság egyrészt kifejezhető a viselkedés akaratlagosságával, melynek az a feltétele, hogy valamilyen reprezentáció, belső leképezés alakuljon ki a célállapotról; valamint a vágy és a cselekvés következetes összehangolásával (a közöttük lévő konzisztencia fenntartása érdekében vagy a viselkedést változtatjuk meg, vagy az az attitűdöt toljuk el) (Valentine 1982: 30–32).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményes lét – ahogy erre Váriné (2001: 466) is felhívja a figyelmet – nem csupán értékekkel, hanem sztereotípiákkal1 is telített világ, ahol a szerepek, a társas viszonyok és az identitást formáló vonatkoztatási rendszerek mentális leképeződését is sztereotípiák támogatják. A szerző szerint a sztereotípiák és az értékek közötti kapcsolat az értékfogalmak és az értékek megvalósulásához vezető utak, cselekvések viszonylatában fejeződik ki, melyeket a tudatban és a kommunikációban főként a hagyományos vagy újabb sztereotípiák hálói reprezentálják (Váriné 2001: 463).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sztereotípiák gyakran kapcsolódnak társadalmi szerepekhez is, így elősegíthetik a társas szerepek hatékony és eredményes alakítását. A társas életvilágban való személyes eredményesség veszélye az, hogy szerepeink megfelelési torzítást váltanak ki, azaz mások viselkedésében inkább saját belső diszpozícióink tükröződéseit véljük felfedezni, nem pedig az általuk alakított, helyzetfüggő szerepeket (Smith et al., 2017: 231). A társas térben alakított szerepek összeadódásai nyomán formálódó csoportsztereotípia kohéziós erejét az adott csoport kapcsolatainak ereje növeli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csoportban betöltött szerep, státusz eredményességét a társas normákkal, értékekkel való azonosulást kifejező gondolkodás, érzelmek és viselkedés segíti elő, így minél sikeresebb a kulturális mintázatokat is befogadó sztereotípiák családi, kortársi, intézményi elsajátítása, annál biztosabbnak érezzük saját társas helyzetünket is (Hamilton, 2001: 20). A felnövekedés során bennünket ért nevelői hatások révén elsajátított szerepeinket a történelem, a társadalmi-politikai berendezkedés, az individuális vagy kollektív kulturális beállítódás formálja olyan mintázatokká, melyeket az adott társas közegekben már nem szerepekként, hanem a magunkban is azonosítható személyiségvonásokként érzékelünk. Ezzel a torzítással érjük el, hogy a szerepek az adott társas közegben viselkedésszabályozó sztereotípiákká válhassanak (Smith et al., 2017: 232).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előzőek nyomán megállapíthatjuk, hogy a pedagógiai sztereotípiák és nevelési értékek egymásba szövődésével mindenképpen számolnunk kell. Ugyanakkor nem szükséges lemondanunk a családi, kortársközösségi, és az intézményes nevelés értékközvetítéséről, hiszen ahogy MacIntyre írja: „az erényekben való nevelődés (…) arra tanít meg, hogy a számomra mint ember számára való jó egy és ugyanaz, mint ami a velem egy közösségbe tartozó emberek számára való jó” (MacIntyre, 1999: 306).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értékvilágok pedagógiai áthagyományozásának előzőekben áttekintett mechanizmusai ugyanakkor még nem adnak választ arra a kérdésre, hogy milyen értékek mentén értelmezzük nevelői szerepünket, nevelési céljainkat és feladatainkat. Hunyady György (2016) szociálpszichológiai aspektusú empirikus kutatásában a tanári pályára készülő pedagógusokat és már közoktatásban dolgozó tanárok élményvilágát, motívumait, megélt feltétel- és feladatrendszerét, társadalmi atmoszféráját és betölteni vélt szerepét tizenkét érték mentén2 vizsgálta. A kutatás – többek között – arra a következtetésre3 jutott, hogy a felsorolt értékek közül kiemelkedően a környezetvédelem, a szociális biztonság, az egyenlőség és türelem értékeit tartották a megkérdezettek kívánatosnak, ezt követték a rend, a demokrácia, a gazdasági hatékonyság és a szabadság értékei, majd a modernizálás, a hagyományőrzés, a tekintély és a hit (Hunyady 2016: 187). Az értékek megvalósulása tekintetében a tanárok kritikusabbak a hallgatóknál, különösen a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a szociális biztonság értékeinek hiányában (Hunyady 2016: 189).
 
1 Ebben a megközelítésben a sztereotípia (stereotype) „egy társas csoportról alkotott mentális reprezentáció vagy benyomás, amely a csoportot meghatározott jellemzőkkel és érzelmekkel társítja” (Smith et al. 2017: 768).
2 A vizsgált értékek: szabadság, egyenlőség, hagyomány, modernizálás, környezetvédelem, rend, demokrácia, türelem, szociális biztonság, versenyképes gazdaság, tekintély, hit.
3 „Az értékek vizsgálatából – a tanárok és hallgatók körében – egy feszültségekkel terhes, több vonatkozásban elégedetlen társadalmi közérzetre derül fény. Az természetes, hogy a kívánatos és a megvalósulni látott értékek között van eltérés, de hogy a különösen vágyottak hiányozzanak leginkább a látni vélt valóságból, az árulkodó jel. Az értékek igénye a tanároknál a legerőteljesebb, viszont a helyzet megítélése is náluk a legszigorúbb: ez a tapasztaltabb társadalmi csoport éli át a legnagyobb feszültséget az ideál és a valóság között. A hallgatók többnyire elmaradnak az értékek igenlésében (különösen a rend, demokrácia és hagyományápolás tekintetében), de néhány ponton ők támasztanak erősebb igényeket (türelem és szabadság dolgában). Ugyanakkor kevésbé kritikusak (a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és szociális biztonság tekintetében egyaránt)” (Hunyady 2016: 191).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave