2.1. Valóban demokratizálják a vállalkozást?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyfelől természetesen igaz, hogy a digitális technológiák megkönnyítik a vállalkozásindítást és a piacra lépést: gondoljunk a 3D-nyomtatásra, a közösségi finanszírozásra, az e-kereskedelmi platformokra, a márkaépítést segítő közösségi média felületekre. Nambisan és szerzőtársai (2019, 2) elegáns megfogalmazásában: „a digitális technológiák az innováció és a vállalkozás nyitottságát erősítik abban az értelemben, hogy ki mindenki vehet részt ezekben a tevékenységekben”. Másfelől, ahogy ezt ma már nem csupán az alternatív, társadalomkritikai folyóiratokban (például Dy, 2022), hanem – egyre inkább – a tudomány fősodrában is elismerik, a digitális technológiák és a könnyebbé váló digitális vállalkozási lehetőségek sem azt nem könnyítik meg automatikusan, vagyis hosszú távú, konzisztens és jól menedzselt gazdaságpolitikai beavatkozások híján is, hogy digitális vállalkozásukkal az egyének kitörhessenek a periferikus társadalmi és gazdasági helyzetükből (Friederici és szerzőtársai, 2020; Wang és szerzőtársai, 2023), sem azt, ami a témánkhoz szorosabban kapcsolódik, hogy a centrumon kívüli országok felgyorsítsák a növekedésüket, javítsák világgazdasági pozíciójukat és elkezdjenek felzárkózni (Graham, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerb (2025) nagyon pontosan fogalmazta meg: a digitalizáció felzárkózási lehetőség. A gazdaságpolitikai döntéshozók szempontjából mindez azt az örökzöld kérdést veti fel, hogy miként lehetne a szakpolitikák (többek között a tudomány- és technológiapolitika, vállalkozáspolitika, versenypolitika, adózás és szabályozási politika, oktatáspolitika, beruházás- és fejlesztéspolitika stb.) megújításával és elemeik optimális kombinációjával a gazdasági és társadalmi szereplők számára megkönnyíteni, hogy kihasználják az új korszak lehetőségeit és profitáljanak azokból?1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerb (2025) tanulmánya erre a kérdésre nem közvetlenül kíván választ adni: ő megalkotott egy, a technológiai startupokra alapozott növekedés hajtóerőit egyenként is számszerűsítő és ezek kölcsönhatását is figyelembe vevő kompozit indexet, amely muníciót ad az adatalapú gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz. A digitális vállalkozói ökoszisztéma (DEE) index nemzetközileg összehasonlíthatóvá teszi a hazai eredményeket, megmutatja az erősségeket és a gyenge pontokat és figyelembe veszi, hogy ez utóbbiak szűk keresztmetszetet képezhetnek. A DEE-index tehát meghatározott gondolkodásmódot közvetít a gazdaságpolitikai döntéshozók felé azzal, hogy rávilágít, a gazdaságpolitikai beavatkozások nem lineáris módon fejtik ki hatásukat. Egy-egy ökoszisztéma-komponens erősítése (mint például a vállalkozók számára rendelkezésre álló kockázati tőke növelése) nem automatikusan és nem arányosan javítja az adott ökoszisztéma teljesítményét és minőségét (lásd erről még: Szerb és szerzőtársai, 2019). A beavatkozások hatása attól függ, hogy a rendszer egyéb, a gazdaságpolitikai beavatkozással megcélzott komponenssel összefüggő elemei milyen állapotban vannak, képes-e a rendszer egésze felszívni és hasznosítani a pluszerőforrásokat vagy szűk keresztmetszetek akadályozzák ebben.
 
1 Közbevetőleg jegyzem meg, hogy már maga a kérdés is jól mutatja, a digitális vállalkozások támogatását célzó politika több szakpolitikai területen átívelő, komplex megközelítést igényel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave