A megnyilatkozásokat közvetlenül beágyazó paratextusok tették ki a vizsgált tematikus weboldalak paratextusainak a legnagyobb arányát: az összes paratextus 67%-át (ami 3451 db paratextus). Az előző részben tárgyalt átfogó kategória paratextusaihoz hasonlóan ezek a paratextusok sem csak a rájuk jellemző specifikus funkció alapján voltak jól elkülöníthetők a többi paratextustól, hanem a weblapokon elfoglalt specifikus pozíciójuk alapján is. Az ide sorolt paratextusok a weblapok középső részén helyezkednek el, és a vizuális megjelenés szempontjából is úgy írhatók le, hogy ezek közvetlen keretbe foglalják a különböző megnyilatkozók által létrehozott beépülő megnyilatkozásokat. Ezek a paratextusok tehát a weblapba mint hálózatba beépülő megnyilatkozások legszorosabb értelemben vett kontextuális keretét alakítják ki, vagyis a hálózatként értett weblapnak az olyan paratextus típusú nódusai, amelyek a legközvetlenebb kontextualizáló, reflexív viszonyban állnak a kontextualizált megnyilatkozásokkal. Ezen belül viszont két specifikusabb alkategória, illetve funkció állapítható meg, mégpedig meg az alapján, hogy a paratextus csupán egy megnyilatkozás makroszintű kontextualizációját kezdeményezi, vagy több megnyilatkozó figyelemirányítási aktusaiból felépülő megnyilatkozásegyüttesnek vagy -láncnak a kontextualizációját. Az előbbieket az 5.2.2. fejezetben, míg az utóbbiakat a soron következő, 5.2.1. fejezetben mutatom be részletezően. Ennek a két altípusnak a különbözősége abban is megnyilvánul, hogy az első kódolási szinten kiosztott kódoknak más-más együtt-előfordulásaival írhatók le.