A beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusokból jóval kisebb arányban fordultak elő az anyagban, az összes vizsgált paratextusnak mindössze 5%-a került ki ebből a típusból (ami 284 db paratextust jelent). Az 5. kép a paratextusoknak ezt a típusát szemlélteti.

 

 

A beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusokra is jellemző volt, hogy az első kódolási szinten kiosztott kódok közül egy bizonyos kóddal való ellátottság szimptomatikusan jelezte, hogy az adott paratextus ebbe az absztraktabb típusba sorolható – amennyiben a paratextusra az a feltétel is teljesült, hogy a weblap középső területén helyezkedik el, és nem csupán egy megnyilatkozást, hanem azok együttesét vagy láncát kontextualizálja, illetve viszonyul hozzá reflexíven. Ez a kód a 3. strukturáló-orientáló paratextusok kódjai közé tartozó 3.1. beépülő megnyilatkozások kategorizációja elnevezést viselő kód volt. A beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusok 74%-a (vagyis az összes 284-ből 211) megkapta ezt a kódot az első kódolási szinten. Ez a kód 10 esetben átfedésbe került a 7.6. kattintásra megjelenő diskurzusrész kóddal, amely a 7. modalitással és multimodalitással összefüggő kódok közé tartozott. Mivel azokban a 3.1. kód csak szöveges paratextusoknak volt kiosztható, ezért értelemszerűen nem lehetett átfedésben azzal a 34 (az összes kategóriapéldány 12%-át kitevő) paratextussal, amelyek a 7.3. grafikus ikon kódolást kapták meg, és szintén a beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusok közé sorolódtak a második kódolási szinten, mert teljesült rájuk egyrészt az a feltétel, hogy a weblap középső területén helyezkednek el, azonban nem csupán egyetlen megnyilatkozás, hanem egy teljes megnyilatkozásegyüttes, illetve megnyilatkozáslánc kontextualizálásában vegyenek részt.